Lányok, a Ti anyósotok is jobban kötődik a lánya gyerekeihez?

Persze.Az én anyósom szó szerint kinyalja a fenekét a lánya lányának, hiába már 19 éves, és szó szerint egy kis ribi.

Az iskolát nem tudja elvégezni, csavarog, minden héten más pasi, mégis ő a kis kedvenc. Az én kisfiam akivel mellesleg együtt lakik le van tojva magasról. Egyszerűen nem tud kezdeni vele semmit. Szerintem nem is akar.

Na de ez van, elfogadom, sőt legalább nem liheg állandóan a nyakunkba "gyereknevelési elvekkel."

Nem kell ahhoz lánytestvér, elég egy öcsike. A férjem öccsét sokkal jobban szereti az anyósom mint a férjemet. /nem tudom miért/.

Az öcsikének meg a kis menyasszonyának nemsokára lagzijuk lesz. Folyton azt hallgatom, hogy majd ha nekik lesz egy fiuk, meg majd az én lányom elpesztrálja. Jajj de jó lesz ha fiuk lesz majd így meg úgy fogják hívni.

Pedig minden álmuk egy kislányunoka volt, ehhez képest a sógoromék meg nem született fiát hajtják egyfolytában.

Kezd már a hócipőm tele lenni velük ezért is meg sok más dologért.

Szóval az a helyzet, hogy már most jobban kötődnek az ő gyerekükhöz mint a mienkhez.

Az lenne a legjobb ha a gyerek majd csak az anyjára ütne, nem az anyós kedvenc kisfiára:)

Az én anyósomnak 3 fia van :)

De szerintem ez így van rendjén, anyukák a lányukkal vannak jóban, nem a fiuk feleségével... Én szeretem az anyósomat, de nem szeretném, ha annyit járna ide, mint anyukám.

Nálunk igaz. :-(

A lánya kisfia a kedvenc, neki vásárol össze minden szirszart hetente tizezrekért. Ja azért a lányom is szokott kapni néha ajándékot, csak fiús ruhákat amit megvesz, de a lányának nem tetszik, ezért odaadja nekünk. Ezt persze nem mondja de én érzem, mert ha direkt nekünk venné akkor biztos csajosabb szinbe venné, de egytől eggyig fiús ruhák.

Én jóban vagyok az anyósommal, a férjemnek van lánytestvére, aki épp babát vár. Nekünk is két picink van. Nem vettem eddig észre, hogy hatalmas kivételezés lenne, de tudom, hogy lesz valamennyi, az én szülésemnél is halálra izgulta magát például és naponta jött volna látogatni étellel, de tudom jól, hogy a lánya szülésénél az ajtóban fog toporogni és egész nap velük lenne szíve szerint.

Ugyanakkor lehet, hogy én vagyok perverz, de mindezt teljesen egészséges dolognak tartom normál keretek között.

Ugyanis van Édesanyám, van bátyám (kettő is) és látom rajta is, hogy segíti őket, támogatja, imádja az unokákat, de ettől függetlenül nekem még többet próbált segíteni, amíg terhes voltam, a gyereknevelésben, még jobban izgul miattunk. De a sóbornőmnek sincs egy rossz szava sem, hiszen neki is van anyja, aki körbenyalja őket unokástól. És így megy tovább a lánc...

Nekem két fiam van egyenlőre. Tervben van egy harmadik gyerek, talán lány lesz. Valószínűleg lesz menyem is, optimális esetben kettő. Reméljük hogy jó kapcsolat lesz közöttünk, szeretni fogom. De a lányom mégis a lányom lesz, egyszerűen képtelenség egyformán és ugyanúgy szeretni a lányomat, ahogyan a menyemet, hiszen nem ugyanaz a kapcsolat! Kizárt dolog, hogy egyformán tudok majd velük bánni.

Nálunk is igaz:-(

Ugy gondolom talán később megbánja hogy nem egyformák neki az unokák..