Ilyen helyzetben ti mit csináltok? Vagy egyáltalán ti is
éreztek ilyet? Egyre többször gondolok öngyilkosságra
is.
Szaksegítség a közelben? Keress rá: www.pszichologuskereso.hu
Tudom, mit érzel, nem kritikából ajánlom ezt! Nekem is volt ilyen időszakom, motivációvesztettség, depresszió, elképzeltem már én is, ahogy ugrom az erkélyről, hiába van két baba is. Tenni kell a változásért, a bezártságtól van!
Keress bébiszittert, aki vigyáz rájuk és menj el egy pszichológushoz!
2015. júl. 15. 11:54
Hasznos számodra ez a válasz?
Értem. Csak azóta félsz akkor, amióta gyerekeid vannak. Erre azért így egyedül szerintem kevés vagy, beszélj erről a férjeddel. Komoly a gondod.
2015. júl. 15. 11:55
Hasznos számodra ez a válasz?
En is pszichologust keresnek fel a helyedben, egyedul lehet nem fog menni. Nem vagyok pszichologus, de imadom a pszicholoiat, es nekem nagyon az a gyanum, hogy panikbetegseg depivel parosul. Neked segitseg kell, es nem szegyen kerni!!!
2015. júl. 15. 12:01
Hasznos számodra ez a válasz?
Akkor szedd össze magadat és mozdulj ki a gyerekekkel, de sürgősen. Először csak menjetek közelre, mondjuk ha a faluban tart valaki tehenet/birkát/nyulat, akkor sétáljatok el megnézni őket. Aztán ha ez már megy, menjetek messzebbre, hosszabb időre.
Nem lesz semmi bajotok, nem fognak rátok támadni vagy hasonlók.
2015. júl. 15. 12:01
Hasznos számodra ez a válasz?
Ez valamiféle paranoid személyiségzavarnak tűnik, depresszív felhanggal.
Mindenképp kérj szakmai segítséget, mert ha elhatalmasodik rajtad, akkor az előbb-utóbb a gyerekeket fog csattanni.
Ráadásul nem lehet ilyen szintű félelmeket a gyerekekbe nevelni, mert feleslegesen szorongó felnőtt lesz belőlük.
Ha nem is magad miatt, legfőképp miattuk menj el minél előbb!
2015. júl. 15. 12:08
Hasznos számodra ez a válasz?
16/59 A kérdező kommentje:
Egy időbe jártam dokihoz és gyógyszert szedtem, ripedont és xanaxot de aztán azt hazudtam hogy jól vagyok és abbahagytam a gyógyszert. Sajnos nemtudok elmenni itthonról. Pénzem meg nincs babiszitterre, max az anyósom tud eljönni, hosszas könyörgés után. Az első gyerek után nem volt gond mentem bátran menidenfelé és elkezdett inni a párom és akkor gubóztam be. Az ivást abbahagyta 1 éve de én sajnos megmaradtam ilyennek :(( Úgy érzem ha lenne valaki aki eljönne néha beszélgetni akkor tán jobban érzeném magam. De igy teljes mértékben feleslegesnek tartom magam ráasdásul csak az evés van ami lenyugtat és elhíztam. Utálom magam de nagyon. Próbáltam mozogni de igazndibol nincs mi motiváljon. A párom meg alig van itthon és akkoris a kerti munkákat illetve a házfelujitást csináljuk.
17/59 A kérdező kommentje:
Igen utolsó paranoid személyiséggyanús, depresszió és szorongás. Ez volt a papiromon. Szeretnék gyógyszer nélkül élni. A gyógyszerek a panaszaimat nem mulasztották el csak tompitották az agyam és átaludtam volna szinte az egész napot. Szeretnék csinos és épeszű anyuka lenni és szeretném ha büszke lennének rám mert nagyon szeretem őket. Én még nagyon fiatal vagyok 26 éves fiatalon szültem de nem bántam meg. Csak lennék már túl ezen :(
18/59 A kérdező kommentje:
Én nem mutatom ki ezt a gyerekekenek. Egy boldog kiegyensúlyozott dagadék anyukát látnak ők. Viszont amikor nem figyelnek összeomlok. Sokszor amikor rámtör a sirás csak beugrok tusolni hogy ne lássák hogy sírok.
Online pszichológiai tanácsadás? Házhoz nem jönnek, de talán így is tudnak segíteni: [link]
Esetleg valaki, akivel beszélgethetsz? Barátnők, akár netes ismerősök? Facebook csoport ilyen esetekre? Keresd a megoldást, mert nem fog magától megoldódni, sajnos.
2015. júl. 15. 12:18
Hasznos számodra ez a válasz?
20/59 A kérdező kommentje:
Félek hogy kikutatják ki vagyok és kényszeritenek arra hogy bejárja. És hogy gyógyszert szedjek.
Kapcsolódó kérdések:
válasza: