Mit tehetnék? Van ebből kiút? Gyűlölöm a lányomat.

Nem az. Nem tehet róla, hogy nem szereti a gyerekét. Nekem érthetetlen és sokunknak az, de van ilyen. Nem tudja parancsra szeretni, te se tudnál senkit. Nem volt itt az ideje a gyerekvállalásnak 15 évesen. Van akinek előbb megérik rá a személyisége, van akinek soha. A szülei döntése volt, nem az övé. Ezért nem szabad ész nélkül ítélkezni mások fölött, mindenáron megtartani egy gyereket nem mindig jó.

Nem értek egyet a kérdezővel,( mert szerintem számos megoldás van a gyerekkel együtt), de el tudom képzelni a helyzetét. Nem kell még évekkel később is rugdosni valamiért, amiért nem teljesen felelős. Ennek ellenére nekem anyaként ez nem fér bele, bár én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy akkor szültem a gyerekeimet, amikor jónak láttam. Így könnyű szeretni.

Szerintem mielőtt végleg lemondanál a gyerekedről, keress fel szakembert, vagy vedd fel olyanokkal a kapcsolatot, akik hasonlóan fiatalon szültek.

Nyilván nem könnyű az életed, de nem csak azok éreznek így, akik fiatalon lettek anyák, sokszor az idősebbek is börtönként élik meg ezt. Ne add fel és ne a gyerekedet gyűlöld, ő nem akart megszületni, gyűlöld azokat, akik bele kényszerítettek. A lányod nem tehet az egészről,szerintem próbálj meg szerető otthont, családi hátteret biztosítani neki.

Nem a 45. vagyok, hanem a másik 70 %-os.

Miért ragadsz itt le, amikor nem ez a probléma jelen helyzetben? Felfogtuk, hogy neked ez a bajod. Értsd már meg, hogy tudja, hogy elcseszte, és nem kellett volna. De MOST már van egy gyereke, akit NEM SZERET. Ez a probléma. Erre van esetleg konstruktív javaslatod, vagy szajkózod tovább, amit leírtál már százszor?