Mit tehetnék? Van ebből kiút? Gyűlölöm a lányomat.
Gyerekfejjel, 15 évesen lettem terhes. Tudom, hogy hatalmas felelőtlenség volt. Nem szerettem volna megtartani a lányom de a szüleim rábeszéltek hogy az lesz a legjobb ha megszülöm. 18 éves koromig gyakorlatilag anyuék nevelték, két éve azonban közölték hogy az én felelősségem most már.
Én azonban képtelen vagyok szeretni őt. Amióta terhes lettem, meg vagyok bélyegezve. Terhesen állandóan gúnyoltak. Ha megismerkedek egy korombelivel és szóba kerül hogy van egy gyerekem úgy néznek rám mint egy utcalányra. Pedig direkt nem is mondom hogy hány évesen szültem. Férfiakkal nem tudok ismerkedni mert senki nem akar ennyi idősen egy gyereket a nyakába.
Tudom én hogy felelőtlen voltam de tényleg egész életemben bűnhődnöm kell emiatt? Szerettem volna továbbtanulni mint a többiek. Most szar munkát végzek szar fizetésért. Szerettem volna eljárni szórakozni. Férjhez menni. Akkor gyereket vállalni amikor készen állok rá. Úgy érzem olyan börtönben élek amiből élve már nem szabadulok. És valahányszor a lányomra nézek azt érzem hogy elvette az életem. :(
Én a gyereket nagyon sajnálom, valóban ő az egyetlen, aki aztán semmiről sem tehet! DE! Akik ti anyának nevezitek magatokat, gondoljatok már bele! Itt van a kérdező, akit a szülei annyira lesz@rtak, és nem neveltek, hogy 14 évesen teherbe esett. Tök mindegy, hogy beleegyezett-e, lényegében megerőszakolták, erre a szülei rábeszélik, kötelezik, hogy szülje meg. Gondoljatok bele, a lány épp 8-os egy általános iskolában. El tudjátok képzelni azt a megvetést, sértegetést, bántást, amit kapott? Mindezt úgy, hogy a fiú, aki teherbe ejtette, plusz a saját szülei is mossák kezeiket. Pedig itt a legkevésbé hibás a 14 éves kiskorú, akit kihasználtak, illetve szartak a nevelésével vesződni. Megszüli a gyereket, 15 évesen maga is gyerek még, és máris ott egy pici élet, akiért ő a felelős. Mindezt úgy, hogy ő ezt nem is akarta, a szülei kényszerítették. Nagy nehezen leérettségizik, mindenki megveti, k.rv@nak tartja, egyedül áll az egész világban, erre a szülei mossák kezeiket ismét, és odadobják a 18 éves lelki roncs gyereküknek a 3 éves unokájukat, hogy nagykorú vagy, neveld te! Pedig ő ezt a gyereket nem akarta, ez a gyerek tönkretette az életét, és akik ebbe az egészbe belekényszerítették mindkettőjüket, a nagyszülők, most hátradőlnek, hogy a felnőtt gyerekük problémája a kicsi, oldja meg, egyébként meg, hogy érettségivel csak éhenhalni lehet, már nem az ő dolguk.
Hát bocs, hogy bennem van empátia a kérdező iránt is, akivel elég tisztességesen kiszúrtak a szülei, és még ti is jól belerúgtok kettőt, mert itt névtelenül miért ne lehetne, ugye?
Tudod van "szerencsém" olyan helyen dolgozni, ahol szinte naponta találkozok, ilyen, vagy ennél is durvább helyzetekkel. 14 évesen kiskorú, döntés és cselekvésképtelen, de legalábbis részben mindenképpen az. Jogilag legalábbis mindenképp. Aki 14 évesen terhes lesz, annak a szülei elég tisztességesen elcseszték a nevelését. Mindenki hibás, csak ők nem, de a gyereket felvilágosítani, beszélgetni vele, értékeket, és határokat szabni, az már fárasztó munka. És igen, aki egy 14 éves kislányt magáévá tesz, az igenis erőszakot követ el, a törvény szerint is. És tudjátok a kérdező még elég jól is tartja magát, mert a legtöbb ilyen kislány drogos, meg alkoholista lesz 2-3 éven belül, vagy számtalan öngyilkossági kísérleten túl van már, esetleg meg is halt ha valamelyik sikeres lett. De a szülők nem hibásak, neeeem, a 14 éves dögöljön meg, ki tartott fegyvert a fejéhez, igaz? És a szüleinek? Nekik ki tartott fegyvert a fejükhöz, amikor gyereket csináltak? Mert azt a gyereket nevelni is kell ám. Aztán ha hibát követ el az ő nemnevelésük folyományaként, akkor kényszerítik, akarata ellenére ráerőszakolnak egy gyereket, akit nem akart. Majd ők nevelik. Jaaa, csak azt elfelejtették mondani, hogy csak addig, amíg erre törvényileg kötelezi őket az állam, azaz a lányuk 18 éves koráig. Utána d.ö.göljenek meg mind a ketten, az már nem az ő felelősségük...
De akik itt fröcsögtök, ugye a saját gyereketekkel is hasonlóképpen járnátok el? Hmm?
21-es
Vannak dolgok, amikben egyetértek. A nagyszülők is lelketlenek a sztoriban, bár az ő mondókájukat is meghallgatnám. Amúgy meg a nem nevelésről. Nem egy ismerős család van, ahol apa meg anya mindent megtesznek a gyerekért és mégsem bírnak a gyerekkel. Vannak azok a típusú gyerekek, akikkel nem lehet mit csinálni, hiába a beszélgetés, észérvek stb., mert "menők" akarnak lenni és rohannak a vesztükbe. Én akkor sem fogom megérteni a kérdezőt. Nem saját magát kellene sajnálni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!