Anyukák, apukák, akiket gyerekkorban ütve-verve neveltek, Ti most hogyan neveltek?

19-es Az én lányom is dackorszakolt,megfogtam a kezét,elmentünk sétálni,vagy csak ki az udvarra.Vagy nekiálltunk sütit sutni,az mindig bevált,de soha nem üvöltöttem,megütni meg aztán végképp nem.Tudni kell lemenni a gyerek szintjére.

Persze,nem egyformák,mint ahogy mi sem.Volt olyan,hogy a lányom egy órán át csinálta a cirkuszt,semmi nem használt.Akkor jött az az ötlet,hogy "buntisarok".Ez abból állt,hogy a lépcső legalsó fokán addig kellett ülni,míg abba nem hagyta a hisztit.Nos,annyira nem tudott egy helyben maradni,hogy két perc után elmúlt a hiszti.Cserébe elvittem állatkertbe,mert bocsánatot kért.Utana tudta ha hisztizik,és sehogy sem tudjuk megbeszélni,marad a lépcső.Innentől mar csak 5-10 perces hisztirohamok jöttek rá,azt meg tudtuk beszélni.Próbálkozott olyannal is,hogy rám csapott.Akkor meg azt csináltam,hogy mindig elkaptam a kezét,egyszerűen nem engedtem,és elmagyaráztam miért nem bántjuk anyát,apát.Szóval türelem az kell bőven,de bántani nem szabad,sem ordítani.

Ez nem olyan egyszerű. A te gyereked ilyen típusú, az én lányom ha hisztizik, akkor vihetem sétálni, főzni, büntibe. A tiéd ott marad, az enyém - és még sokunké - 100x-ra is kijön.

Oké,én ezt elhiszem,de a kiabálás csak ront a helyzeten,hogy a tettlegességrol már ne is beszéljünk.A kiabálástól csak megijed szegény,nem megoldás.

azért ahhoz hogy egy szülő megrugdossa, megverje lelkileg vgy testileg bántalmazza a gyerekét mindenképp intelligencia függő. ugyanis szerintem azoknak az embereknek akik nem bántják a gyerekeiket van az agyukban egy kontroll. Tudják hogy mit szabad és mit nem. És ez a kontroll a tudatos kontroll lenyomja a tudatalatti reflexből vagy rossz gyermekkori élményeken alapuló reakciókat. tudatosan kell az embernek ott abban a pillanatban helytállnia és nem ösztönszerűen vagy bármiféle rossz bevésődés következtében reagálni. szóval az aki megrugdossa a gyerekét az valószínű hogy nem egy értelmiségi, nyilván a családi háttere sem volt az. Bár lehet hogy nem az intelligencia függvénye ez hanem az érzelmi intelligencia függvénye. Semmiképp sem lehet afelett elsiklani ha valaki egy gyermeket bántalmaz. És azok akiknek rossz gyerekkora volt, azoknak az legyen a fejében, hogy nem ez a természetes dolog, hogy rúgjuk verjük, mert engem is vertek, hanem az hogy pont azt ne csinálja adott szituációban mint amit a felmenői tettek. Én mindig erre gondolok mikor valami nehézség előtt állok, hogy végiggondolom hogy mit csinálnék és minek mi lenne a következménye. Nem kell egy helyzetre másodperc tizedrésze alatt reagálni. Az erőszak általában a legelső ami eszébe jut egy ilyen embernek. Kontrollálni kell a cselekedeteinket. Illetve még egy apróság: Nem a gyerek kérte hogy megszülessen, a szülei szerették volna hogy legyen nekik gyerekük. Ne a rosszat lássák és a problémát a gyerekben!

Persze hogy nem megoldás a kiabálás. De amikor a munka után 100x-ra is megteszi amit nem szabad, akkor már nem megy türelmesen, higgadtan elmondani ugyanazt, amit előtte már elmondtam. Emberből vagyok és elszakad a cérna. De soha nem jutnék arra a szintre, hogy öntudatlanul megrugdossam vagy megvédjék a saját gyerekemet.

Az tuti,hogy a munka mellett nem olyan türelmes az ember.Nekem pont azért nem engedte a Férjem hogy dolgozzak amikor kicsi volt,mert attól félt,nem lenne ugyanolyan a türelmem.Csak sajnos ez nem mindenhol megoldható,nem tud mindenki egy fizetésből megélni.

29-es Dicséretes,hogy soha többé nem csaptál rá.Én ezt próbálom már magyarázni itt több órája,hogy nálunk kezdettől fogva a nyugodt hang,a türelem,és a beszélgetés ezerszer többet ér.Egy életre tönkre teszik annak a gyereknek a lelkét,akivel ordítanak,ne adj isten bántják.Turelem,türelem minden gyermekhez.