Mit tennétek? Eszemre vagy a szívemre hallgassak?

A helyzet a következő unokahugom(nővérem lánya) kismama,kb már 26-27 hetes körül van.A pasijával elég érdekes a kapcsolat,na és az unokahugom is egy link alak.Még szerintem azt sem tudják,hogy mint fognak lakni,tesóméknál nem akkora a lakás,hogy Ők még hárman ott lakjanak.Jelenleg otthon lakik,a pasi hétvégenkét megy hozzájuk,vagy ritkán Ő a pasihoz,de ott sem tudnak majd lakni a fiú szülei miatt.Igaz a pasinak van egy külön lakrésze otthon,szoba,konyha,stb.,de ezen a tesójával osztozik.Eddig úgy volt,hogy a pasi testvére elköltözik,h ők maradjanak,de meggondolta magát.Albérletbe nem akarnak menni.Igazából úgy érzem csak sodródnak,h lesz ami lesz alapon élnek,bár én ezt csak elmondások alapján (tesóm,és a másik lányától) hallom.

Elég durva dolgokat megcsinál,lenyúlta tesóm bankártyáját,és levette az egész fizuját,és el is költötte stb... Tehát vannak dolgok ami miatt nem érdemelné meg,hogy segítsek.

Másik példa:Egy ideig nem beszéltünk (kb 3 hónapig),egy ilyen húzása miatt,mert eléggé kiosztottam. kérdeztem a hugát,hogy van-e már babakocsi,kiságy stogy b,na ekkor újra jelentkezett.Valószínű azt hitte,h odaadom a miénket,vagy veszek nekik.Amikor a beszélgetés folyamán kiderült,hogy a miénk már nincs meg később nem írt vissza.Ebből azt szűrtem le,hogy csak azért jelentkezett,hogy azt gondolta odaadom.(de a kocsit,már eladtam)

Vannak babacuccaim ,meg van pár dolog amit vettem még.Ti odaadnátok segítenétek neki?

Igazából a szívem azt súgja,h adjam oda,de az eszem azt mondja nem érdemli meg.

De én a gyereket nézem