Én akárhova házasodtam volna, tuti nem egyeztem volna bele hogy bármelyik felmenöjének a nevét kapja. Én a "mai" nevek híve vagyok, amik különlegesebbek (nem rikárdó és társai), és szép jelentéssel bírnak. És fontos volt, hogy apával közösen (csak ketten) döntöttük el a neveket. Az első fiamnál a dédnagyszülőknek nem tetszett a név olyannyira, hogy szülés után megkérdezték apát hogy "akkor már nem lehet megváltoztatni a nevét?"! :) Most a második fiúnál anyóspajtinak nyílt nagyra a szeme a név hallatán. Aztán végül sikerült elfogadni mindenkinek...lenyelték a békát. :) Van egy ismerősöm akiknél ez a hagyomány, és a gyönyörű 2 éves tejfölszőke kisfiút Imrének hívják. Mikor megtudtam, egy világ omlott össze bennem! De legalább a család boldog!
2015. márc. 19. 12:25
Hasznos számodra ez a válasz?
12/26 anonim válasza:
Nem soha. Élő rokonról nem nevezünk el gyereket. Ha lett volna még egy fiunk a dédapám nevét kapta volna, de csak mert az tetszett és dédapám még az 1900as évek legelején meghalt
2015. márc. 19. 12:28
Hasznos számodra ez a válasz?
13/26 anonim válasza:
A sajátomat és a páromét nem. Viszont az "anyósom" (nem vagyunk házasok, azért írtam idézőjelben) neve nagyon szép, passzolna a párom vezetéknevéhez, és a páromnak is tetszik. Szóval ha édesanyámnak nem esne rosszul (megbeszélném vele), akkor szívesen adnám a gyermekemnek azt a nevet.
2015. márc. 19. 12:34
Hasznos számodra ez a válasz?
14/26 anonim válasza:
Nekem tinikorom óta megvolt a fiúnevem, ebbe nem volt beleszólása a férjemnek. Szerencsére beleegyezett, nem volt vita. (egyszerű név, semmi extra)
Anyósomék reménykedtek titkon, hogy a férjem/apósom nevét kapja a fiunk, de nem így lett.
Férjem nagybátyáéknál 4 generációt hívnak ugyanúgy. Vicces, amikor egyben a család karácsonykor.
2015. márc. 19. 13:00
Hasznos számodra ez a válasz?
15/26 anonim válasza:
lehet lepontozni, de a fiam a férjem nevét kapta.
2015. márc. 19. 13:26
Hasznos számodra ez a válasz?
16/26 anonim válasza:
Anyosom anno nalunk is felvetette az egesz csaladjanak a nevet, koztuk persze a sajatjat, h o ezeket valasztana :-).. mi meg valasztottunk egy sajatot.
2015. márc. 19. 13:32
Hasznos számodra ez a válasz?
17/26 anonim válasza:
Nálunk a fiú második neve lesz az apjáé.:) Náluk úgy szokás, hogy az apa nevét viszi a fiú (párom édesapja is Ferenc, meg mindkét nagyapjáé is, és így tovább visszafelé) viszont a párom nem igazán szereti a nevét, de a hagyomány miatt második névnek megkapja majd a fiunk.
A női név egyikőnk családjában sem öröklődik, egyedül mamám kardoskodott, hogy legyek Erzsébet anyukám után, de anyum megmondta, hogy pont elég átok, hogy őt így hívják, a gyerekével nem teszi ezt.:)
2015. márc. 19. 13:32
Hasznos számodra ez a válasz?
18/26 anonim válasza:
Igen, kisfiam a fèrjem nevèt kapta, de nem hagyománybòl, hanem mert ez az egyik kedvenc fèrfi nevem, ìgy nem volt kèrdès. A fèrjem kedvenc női neve az enyèm (nekem is tetszik, sőt, szinte más női nèv nem is tetszik nekem), szòval ha lesz lányunk, ezt a nevet kapja, már megbeszèltünk, ha pedig mèg egy fiunk lesz, őt szeretnèm apukám után elnevezni, viszont a fèrjemnek ez már nem annyira tetszik, mert szerinte nem illik a vezetèknèvhez.
2015. márc. 19. 13:49
Hasznos számodra ez a válasz?
19/26 anonim válasza:
Férjem nevét nagyon szívesen adnám, mert nagyon ritka és szerintem nagyon szép neve van. Ő is szereti a nevét, de ő inkább azon a véleményen van, hogy legyen saját neve a gyerekünknek.
A saját nevemet is szeretem, férjemnek is tetszik, de nem megy a vezetéknévhez.
Nagyszülőknek elég régies neve van, kivéve apukámat. Én nagyon szívesen adnám az ő nevét.
Amúyg nekem tetszik az a hagyomány, hogy az első kisfiú megkapja az apuka nevét, abban az esetben ha mindkét félnek tetszik a név és nem csak azért válasszák, hogy muszáj, mert ez a hagyomány.
2015. márc. 19. 14:00
Hasznos számodra ez a válasz?
20/26 anonim válasza:
Sajátomat nem, mert szerintem elég ronda név (bár manapság elég divatos, igaz már nem annyira, mint 10 éve). A férjemét sem adnám, mert elég fantáziatlan név. Talán a leggyakoribb férfinév (na nem a maszületettek körében)
Még élő felmenők nevét egyébként sem adnám, nem tetszik amikor a családban valaki a "kis izéke" az szülője/nagyszülője meg a "nagy izéke". De elhunyt felmenők nevét adnám, persze csak olyanét, akit ismertünk, szerettünk, nyilván nem a 17. századi elődekét, akivel semmi kapocs nem volt:) Ez mondhatni hagyomány nálunk (engem is a dédiről neveztek, akit anyu nagyon szeretett).
Viszont élő rokon (nem elsőfokú) nevét simán adnám minden gond nélkül.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!