28 éves nőnél semmi anyai ösztön?

Enyhe túlzás azt feltételezni valakiről, hogy nem lesz jó anya, csak mert nem akar a te babáddal foglalkozni. Nem mindenki ilyen "jaj, ott egy kisbaba, olvadozzunk" típus. Lehet, hogy család, meg neked már van gyereked, de most neki tényleg kötelező lenne odamenni, és tőled "tanulni", hogyan kell babázni? Miért is?

Majd ha lesz saját gyereke, akkor megtanulja vagy kérdez tőled, hogy igénye van rá, de addig nem elvárás.

Sosem volt a kezemben kisbaba, most sem érdekel mások gyereke, de ettől a fiamat imádom és el tudom látni úgy, ahogy én szeretném. Nem kellett hozzá senki útmutatása.

Nem értem, miért várod el, vagy vonsz le következtetéseket abból, hogy a csajt érdekli-e a te gyereked. Ne tételezd fel kapásból, hogy a te babádat mindenki cukinak tartja, és le sem akarja tenni a kezéből.

Komolyan gondolod, hogy ezért nem szeretné a saját gyerekét? Kissé egocentrikus felfogás.

Sztem tévúton jársz, ha egyenlőség jelet teszel aközé,h nem nagyon érdekelte a 3 hós babád, és hogy a lány ne lenne családcentrikus, vagy hiányzik belőle az anyai ösztön.

Nagyon sok, még gyermektelen nő nem tud mit kezdeni egy ilyen pici babával. Én is közéjük tartoztam.

- nem mertem megfogni

- nem is tudtam,h mit lehet kérdezni róla

Most már bárki gyerekét szívesen felveszem, nem félek attól,h kitöröm a nyakát, elejtem...stb. Most már tudom,h miket lehet kérdezni. De korábban?! Nagyon jól elvoltam a nagyobb gyerekekkel, de az ilyen piciktől én is inkább "távol tartottam magam". És eszembe sem jutott,h megkérdezzem,h hanyas pelus kell neki, hányszor szopizik, hason alszik-e. Amikor a legjobb barátnőmnek megszületett a kisfia, először nála érdekelt,h hogyan kell pelenkázni, miket vettek neki. De ekkor már én is terhes voltam.

Ez amúgy sajnos annyira tipikus,h a lánytestvér kivetni valót keres az öcsi barátnőjében. Általában az anyuka is partner ebben. Kívánom Neked,h jó kapcsolatod legyen a sógornőddel, és ne tartozz ebbe a típusba. Fog ő téged keresni, tanácsot kérni, de lehet,h csak akkor, amikor már aktuális lesz a dolog.

Kb. minden hozzászólóval egyetértek.

Én kifejezetten félek az idegen babáktól, főleg a szüleiktől. Félnék felvenni, nehogy kárt tegyek benne. Vagy hozzászólni, hátha az anyja rossz szemmel nézi a dolgot.

A nővérem most terhes, alig várom már, hogy babázhassak vele, de idegen gyereke teljesen hidegen hagy. Sőt frusztrál az, hogy minden gyereket szépnek és aranyosnak kell találni. Vagy ha nem is az, akkor azt kéne hazudni. Inkább kitérek az ilyen szituációk elől.

A másik meg, hogy én zárkózottabb és bizalmatlanabb típus vagyok és a párom családját én nem kezelem a saját családomként. Persze nem vagyunk rosszban, de pl. nem szoktam semmit beszélgetni a nővérével. Ő viszont szokott árulkodni, ha valamin összekapunk a párommal egyből megy az édesanyjuknak beárulni persze úgy, hogy én vagyok a gonosz...

Szóval lehet, hogy a párod barátnője is kicsit távolabb érez magától, mint azt te gondolod. Így már egyből érthetőbb, hogy nem akar/nem mer sem feléd, sem a gyerek felé nyitni.