Mi lenne a véleményed arról, ha anyósod (nyugdijas, egyedül él, férje meghalt) a szomszédban lakna, és se ö se a férjed soha semmit nem segitenének a gyerek felügyeletében?

Nem azért de oké h nem anyósnak hanem magának szült, de nehogy már azért oltsátok a kérdezőt mert lenne valami dolga híbe-hóba és a hidegbe meg infulenza szezonba nem szeretné cigölni a gyereket és megkérné h arra a kis időre figyeljen a gyerekre.

ti hogyan oldanátok meg? Ha már annyira okoskodtok h oldja meg. amúgy is a férje sem segít pedig neki is szülte nem csak egyedül magának.

Az anyós nem akasztana ki annyira, mint az, hogy a férj nem "segít". Eleve, miért csak "segít"? Nekem a férjem ne segítsen, hanem nevelje velem együtt a gyereket, vigyázzon rá, ha szükséges, ahogy én is megteszem.

Az anyós viszont valóban csak segítene, ha megtenné. De nem hiszem, hogy ezt neki kellene ajánlgatnia, nem is gondolatolvasó, meg nem is dolga neki ilyeneket felajánlania. Ha van valami dolgod, és a férjed nincs otthon, akkor miért nem kérdezed meg te az anyóst, hogy vigyázna-e a gyerekre? Ha viszont a férjed ráér, akkor nem megkérni kell, hogy legyen már olyan jófej, és SEGÍTSEN, hanem egyszerűen bejelented, hogy most elmész, mert ez meg az a dolgod, majd jössz.

Nem azért "oltjuk", mert dolga akad, hanem mert a kérdésből egyértelmű, hogy neki alap, hogy a nagyinak ugrania KELLENE! NEM, nem kellene!

Ha segít, annak örülni KELL, ha pedig nem, azt el KELL fogadni!

A férjére viszont joggal haragudhat!

nem is a nagymamán hanem apukán.

nem tudom akkor csak nálunk divat az hogy ha valami van segítünk egymásnak ...

(11)

Nekem ez nagyon fura. Mi nagy családban élünk, és számunkra ez nem csak statisztikát jelent. Anyósomnak 9 unokája van, de egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hányszor utasított vissza, amikor segítséget kértem (pedig a Főváros másik végéből jön). Ugyanígy segítenek a szüleim, a sógornőim, és viszont. Nálunk ez a természetes. Attól a szövegtől pedig egyenesen rosszul vagyok, hogy nem neki szülted a gyereket. Nyilván, de nem is egy idegen kisgyerekről van szó, azért van hozzá némi köze! Nem arról van szó, hogy álljon mindig ugrásra készen, de hogy igénye sincs rá, hogy a kicsivel egy kis időt töltsön, az nekem nagyon furcsa.

Mindegy, nem vagyunk egyformák, de nem érem fel ésszel, hogyan lehet ennyire elzárkózni egymástól.