Dohányzó anyukák! Miért gyújtottatok újra rá?

Ha valakiről, rólam el lehet mondani, hogy elég rendesen dohányoztam. Nyolcadikos koromban szoktam rá és szó szerint cigivel keltem, cigivel feküdtem. Reggel ébredés után az első volt a kávé+cigi, aztán este fogmosás után még elszívtam egyet és úgy feküdtem le aludni. Bő tíz évig napi egy doboz volt az adagom. Munka közben is ha tehettem mászkáltam ki rágyújtani, amíg volt dohányzó kocsi odaültem a vonaton, ha tudtam, hogy sokáig nem fogok tudni rágyújtani, elszívtam kettőt egymás után, stb.

Aztán, amikor elhatároztuk a párommal, hogy baba, akkor persze magától értetődött, hogy abbahagyom addig. Eleinte tényleg nehéz volt, amíg csak próbálkoztunk, egy-két hónapot elkínlódtam, időnként elcsábultam, de mire sikerült teherbe esnem már tiszta voltam bő egy hónapja :-)

Aztán ugye terhesség-szülés-szoptatás és most bő két év nikotinmentesség után nem gyújtok rá újra. Nagyon szerettem cigizni, kár is tagadni, de ha már ennyi ideig elvoltam nélküle és teszem hozzá az első időket leszámítva már nem is hiányzott, akkor minek kezdjem újra?

Amúgy ha rágyújtanék most szerintem egy-két nap alatt visszaszoknék, de basszus nem kell bemenni a trafikba! :-D

Ehhez képest elég sok anyukát látok kicsi 3-4-5 éves gyerekkel és cigivel a kezében. Nem ítélem el őket! Én is csak úgy terveztem, hogy átmenetileg leállok vele. De most már nem értem őket. Minek újrakezdeni, ha egyszer le bírta tenni?