Dohányzó anyukák! Miért gyújtottatok újra rá?
Ha valakiről, rólam el lehet mondani, hogy elég rendesen dohányoztam. Nyolcadikos koromban szoktam rá és szó szerint cigivel keltem, cigivel feküdtem. Reggel ébredés után az első volt a kávé+cigi, aztán este fogmosás után még elszívtam egyet és úgy feküdtem le aludni. Bő tíz évig napi egy doboz volt az adagom. Munka közben is ha tehettem mászkáltam ki rágyújtani, amíg volt dohányzó kocsi odaültem a vonaton, ha tudtam, hogy sokáig nem fogok tudni rágyújtani, elszívtam kettőt egymás után, stb.
Aztán, amikor elhatároztuk a párommal, hogy baba, akkor persze magától értetődött, hogy abbahagyom addig. Eleinte tényleg nehéz volt, amíg csak próbálkoztunk, egy-két hónapot elkínlódtam, időnként elcsábultam, de mire sikerült teherbe esnem már tiszta voltam bő egy hónapja :-)
Aztán ugye terhesség-szülés-szoptatás és most bő két év nikotinmentesség után nem gyújtok rá újra. Nagyon szerettem cigizni, kár is tagadni, de ha már ennyi ideig elvoltam nélküle és teszem hozzá az első időket leszámítva már nem is hiányzott, akkor minek kezdjem újra?
Amúgy ha rágyújtanék most szerintem egy-két nap alatt visszaszoknék, de basszus nem kell bemenni a trafikba! :-D
Ehhez képest elég sok anyukát látok kicsi 3-4-5 éves gyerekkel és cigivel a kezében. Nem ítélem el őket! Én is csak úgy terveztem, hogy átmenetileg leállok vele. De most már nem értem őket. Minek újrakezdeni, ha egyszer le bírta tenni?
Felpontoztalak :-) De éppen az érdekel, hogy honnan jött az "ihlet"? Ha egy-két évig nem volt cigiztél, akkor hogy tört rád a dohányozhatnék?
Mert azt tudom, milyen a nikotinhiány (én ne tudnám? :-) ), amikor tényleg cigizned kell és szó szerint remegsz egy cigiért... De te még ennyi idő után is éreztél ilyesmit? (Nekem egy-két hónap alatt elmúlt.) Vagy ha nem, akkor milyen formában tört rád a cigizhetnék?
Csak őszintén kíváncsi vagyok :-)
Nálam szerintem közrejátszott az is, hogy még a terhesség alatt - igen csúnyán - szétmentünk a fiam apjával, aki amúgy anno gyűlölte, hogy cigizek. Mármint nem terhesen, akkor nem cigiztem, csak előtte. Nem azt mondom, hogy miatta gyújtottam rá újra, az túlzás lenne, inkább arról volt szó, hogy hiányzott, meg amikor már nem szoptattam (nem tudtam sokáig, pár hónapig volt csak tejem), és párszor elmentem társaságba, akkor elszívtam egy-egy szálat, mivel körülöttem mindenki dohányzott (akkor még lehetett bent is dohányozni mindenhol). De amikor először vettem egy doboz cigit saját magamnak, és nem csak úgy megkínáltak, akkor azért valahol bennem volt az is, hogy most valami olyat csinálok, amit az exem utál.
Amúgy valószínű, hogyha egymás után született volna két gyerekem, akkor már nem cigiznék, hiszen akkor azért jóval hosszabb idő telik el dohányzás nélkül, de sajnos nem így alakult. Most hétéves a fiam, nemsokára szeretnénk kistestvért a mostani párommal, és terveim szerint hamarosan tényleg végleg abbahagyom a dohányzást, már csak azért is, mert két tesót is szeretnénk, kis korkülönbséggel, szóval bízom benne, hogy 1-2-3 év nemdohányzás után már nem lesz olyan csábító a cigi :)
Engem párom készít ki teljesen.már a költözésen gondolkozom.
Még szoptatok,próbálok ellen állni a "csábításnak" de nagyon nehéz. Mert folyton ideges vagyok.
Amikor az első babával voltam terhes,letettem a cigit amikor pozit teszteltem. A szoptatás végéig nem gyújtottam rá, bár csak 4 hónapig volt tejem. De a sok nemalvás miatt elkezdtem kávézni, de ahhoz cigi kell, ugye. :) Meg volt rajtam 15 kiló felesleg. És vagy nasi, vagy cigi. Inkább cigi, meg diéta. Le is ment minden plusz.
Most a második baba előtt már hónapok óta kb napi 2 szálat szívtam, mert itthon a konyhában lehetne csak cigini, de utáltam befüstölni. Az utcán meg nem cigizek elvből, főleg nem egy kisgyerekkel. Aztán mikor pozit teszteltem, többet nem gyújtottam rá. Most 3 hónapos a lányom(pont ma:)), de nagyon érzem, hogy újra cigizni fogok. Viszon a szopi ezúttal nagyon jól megy, a kislányom cicifüggő, úgyhogy a dohányzás még nagyon odébb van. És megint rajtam van az a fránya 15 kiló. :(
De valahogy úgy érzem, hogy a dohányzás az önálló személyiségem, a nő (nem anya, hanem a nő) egy része.
Juj nem tudom, hogy ez érthető e? :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!