Nektek mi az első gondolatotok, ha azt halljátok, hogy egy házaspárnak 4 gyereke van?

Azért kérdeztem, mert voltam én már megélhetési szülőtől kezdve, a nyomorognak a gyerekeinken át minden. De a kedvencem, hogy biztos jól átvertem a férjem, mert nincs férfi a világon, aki 4 kölköt elvisel otthon önszántából... (na ez a no comment kategória volt nálam is)

Pedig az a vicc az egészben, hogy én a 3. terhességem alatt (iszonyú nehéz, komplikált terhesség volt) meg is mondtam a férjemnek, hogy kész, vége, én több gyereket nem vállalok, ha akar még egyet, akkor hoz egy új feleséget is mellé, mert én többet nem szülök. (aztán végül csak rábeszélt a 4.-re) :D

Mind a ketten dolgozunk, nagyon jól keresünk, a családi adókedvezményt pl. egyedül a férjem fel tudja venni 100%-át. Az én fizetésem konkrétan csak különböző megtakarításokra megy.

Nem járok autóval (van egyébként, eső esetén nyilván nem szívatom a gyerekeket a gyaloglással), mert olyan közel van az iskola is, óvoda is, hogy lassabb lenne kocsival odaérni, mint sétálva. Plusz megvan a délelőtti levegőzés a legkisebbel. :)

Szép, nagy házunk van, mindenkinek van külön szobája, szóval még itt sincsenek hátrányban. (jó ezt a házat mondjuk örökségből tudtuk csak finanszírozni, de van, és ez a lényeg). Szóval szerintem baromira jól élünk, jobban mint a legtöbben akik megjegyzéseket tesznek. Csak nem hivalkodunk vele, és ezért egyből ítélkeznek.

És nem dicsekedni akartam, csak szerettem volna, ha értitek miért kérdeztem! :)

Ez a "már megint terhes vagy?", meg "minek ebbe a világba ennyi gyerek?" alapkérdések nálunk is minden ismerősnél, barátnál. Akik megjegyzéseket tesznek, azok általában az ovistársak, iskolástársak szülei, akik ugye nem ismerik a hátterünket, csak azt látják, hogy reggel, délután 4 gyerekkel sétálok.

Volt már aki a képembe is mondta, hogy az ő adójából zabálnak ingyen a gyerekeim (hozzáteszem féláron, és nem ingyen, de ez mindegy is), holott tudom, hogy 4 órában van bejelentve minimálbérre...

Én úgy érzem, hogy nem viselkedünk, öltözködünk rosszabbul, mint bárki más, de nyilván nem tudom objektíven megítélni a helyzetet.

Azért a szemtől szemben beszólások ritkák, csak most ezeket ragadtam ki, inkább az a "gyakoribb", hogy általánosságban beszélnek arról, hogy a 3, vagy több gyerekes családok ilyenek, meg olyanok... és közben sűrűn pislognak felém.

Meg aztán ugye amit a gyerek otthon hall, azt visszamondja, az iskolás nagyfiam többször jött már haza, hogy miket mondanak ránk otthon mások (ott jönnek elő ezek a biztos nem dolgozom, meg csak szülöm az állam nyakára a gyerekeket, meg biztos be vannak zsúfolva egy szobába a gyerekek, és nyomorognak egymás hegyén-hátán féle vélemények).