Hogy lehet ezt ép ésszel kibírni?

Nagyon nehéz időszak ez, mindkettőtök számára. Neked, mert ezt el kell viselned, viszont neki is nagyon rossz, mert marha szar ám minden hónapban negatívat tesztelni, meg azt tapasztalni, hogy mindenki hipp-hopp terhes.

Nekünk kb. 1 év volt, mire összejött a baba. Én próbáltam nem "rágörcsölni", de aki babát akar, és hónapról-hónapra csak csalódás éri, az bizony rá fog görcsölni. Mi ezt úgy oldottuk meg, hogy minden sikertelen hónap után "megvígasztaltuk" magunkat valami olyan dologgal, amit baba mellett nem lehet: Borkóstolásra mentünk, vagy vidámparkba, vagy teljes masszásra stb. Ez nagyon jó feszültség oldó volt. Ilyesmivel szépen visszavezethetnétek a romantikát.

Én elhiszem, hogy idegesítő "tenyészlónak" lenni, de kicsit próbáld megérteni, hogy mi nők nem úgy vagyunk összerakva, mint a férfiak. Szerintem is , ha megértéssel közeledsz hozzá, akkor juthattok kompromisszumra. Esetleg említsd meg neki, hogy ne agyaljon ezen állandóan, vagy kicsit kevesebb vehemenciával. Esetleg ajánld neki, hogy ha még x ideig nem jön a baba, akkor érdemes elmenni kivizsgáltatni magát. Én egy év után tudtam meg, hogy nincsen normálisan peteérésem, és a doki felírt egy gyógyszert és nagyon hamar teherbeestem a gyógyszer után. Azóta mindig mélységesen sajnálom azokat, akiknek a gyerekért nagyon meg kell küzdeni, mert az én esestem még szerencsésnek mondható.

És a 6-osnak igaza van: igenis egy nő élete múlhat ezen a dolgon!

"igenis egy nő élete múlhat ezen a dolgon!"

azon igen, h kilép-e a busz elé...

de ebben ember tervez, isten végez. tragikus valóban, de van, h nincs mit tenni. az egyik ismerősöm pl 10 éve arról beszél, h gyereket, családot szeretne. rákos lett és eltávolították a méhét. biztos, h emiatt más ember lett, de megtanult így élni és más célokat keresni... természetesen mindenkinek sok boldogságot kívánok annyi gyerekkel, amennyit szeretne, csak azt mondom, h igenis van, h el kell fogadni, h másképp alakul

nő vagyok

16.

Kedves kérdező, mi öt évig vártuk a babát. Pár hónap "majd jön a gyerek" után orvosi vizsgálatok sokaságán vettünk részt, aminek végeredménye: spontán terhességnek semmi esélye. A vizsgálatfolyamat közben én is - mint a te párod - szinte megszállottan számoltam, mértem, terveztem, kötelezően hazavártam a páromat, mert ugye a remény hal meg utoljára. Ha nem sikerült az adott hónapban, levágtam a szokásos hisztijeimet. Aztán egyik pillanatról a másikra eldöntöttem, leállok. Elengedtem az egészet. Fontosabb volt, hogy ne öljem meg a házasságomat, a férjemet ezzel a kötelező szexdologgal, meg a kibírhatatlan idegbeteg énemmel. Megértettem, amit a férjem mondott: ha összejön a gyerek és ennek eredményeképp van két egymástól elhidegült, eltávolodott, idegroncs szülő, akkor semmi értelme nincs a gyerekvállalásnak.

Nekünk hatodik lombikra sikerült. A lombikok közötti "szabadidőnkben" minden kényszerűség nélkül, szabadon, örömteljesen űztük a dolgokat. Noha egyik sikertelen lombik után jött a másik, mégis teljesen nyugodtak és felszabadultak voltunk, örültünk egymásnak, tudtuk, hogy egyszer összejön. Összejött.

Hát van az a mondás, hogy egy nő két dologra képes minden áron, hogy legyen gyereke és hogy ne legyen. Nálatok ez valanogy nagyon is igaz.

Az a baj, hogy így nem is fog összejönni...... nagyon rágörcsöl. Fölösleges ennyire, attól nem lesz gyerek, hogy ennyire figyeli magát. Amúgy ha gond van akkor meg menjetek orvoshoz, ott kivizsgálják mindkettőtöket, lehet akkor meg is nyugodna. Amúgy én is hőmérőztem kb 2 hónapot, hogy tényleg kijön-e a peteérés görbéje, de feladtam :) nem értek hozzá, sőt ovu tesztet is vettem, de az meg össze vissza mutatta...... inkább rendszeresen csináltuk és utána gyertyába felemeltem a lábam, ezt a párom mondta hogy csináljam :) terhes is lettem.

Valahogy beszélj vele, hogy ne a gyerekgyártásról szóljon az életetek, vagy inkább a házaséletetek, hanem arról, hogy szeretitek egymást és szeretnétek gyereket, ezért nem védekeztek, így nagyon nagy az esély hogy összejön. Amúgy a spermák több napig is életképesek, sőt lehet egy orgazmustól is peteérés, tehát nem kell feltétlenül félidőben szexelni mert van aki menstruáció után lesz terhes. Szóval extra peteérés is lehet bármikor.

Ha erre ilyen görcsös mi lesz ha meglesz a gyerek? Akkor meg majd görcsösen fog ragaszkodni ahoz hogy mikor kell forognia, ülnie stb? Mert az pláne gyerekfüggő ki mikor csinálja.