Őszintén, ti mit gondoltok arról, ha valaki egyáltalán nem, vagy csak későn szül kistestvért?

9.

hasonló a történetünk. megkérdezhetem, h hány évesen tartod magad "öregnek" a kistesóhoz?

14 hónappal fiatalabb öcsém van. Nálunk nem volt teljesen felhőtlen a testvéri szeretet. Most felnőtt korban normális a kapcsolatunk, leginkább abból áll, hogy én kisegítem anyagilag, elhozom szünetekben a lányát (ők még egyszer sem hívták a fiamat), megünnepeljük a családi ünnepeket.

A gyerekeim között 7 év korkülönbség van, ők is külön neműek. Igaz még csak 3,10 évesek, de közöttük imádat van. Hazajön a nagy, egyből rohan a kicsihez, a kicsi minden reggel rohan a bátyja szobájába, hogy itthon van-e. Ha csak az egyik van velem vásárláskor, ők kérik, hogy a másiknak is vegyünk valamit, stb.

Két év korkülönbséget terveztünk, de megcsúsztunk (4 vetélés). Mi nagyon boldogok vagyunk, hogy mégis sikerült, és senki véleménye nem tudja ezt megmásítani.

Ne haragudj, de nekem eleve azzal van problémám, hogy "szül kistestvért". Nem testvért szülök a már meglévő gyerekemnek, hanem még egy gyereket a családunkba.

Mi nagyon jóban vagyunk az öcsémmel a mai napig, pedig már bőven 30 felett vagyunk, hetente többször beszélünk telefonon, igyekszünk 2-3 havonta találkozni (300km-re élünk egymástól), egymás gyerekeinek a keresztszülei vagyunk. Mégis nekünk egy gyerekünk van, és nem is lesz több, a tesóméknak is egy van, az is nagyon nehezen jött össze, szóval lehet, nekik se lesz több, de ettől még nincs lelkiismeret-furdalásom.

A gyerekemnek lesznek barátai, remélem egyszer házastársa, akire számíthat, ha mi meghalunk. Ráadásul öcsém gyerekével tulajdonképpen testvérek, mert az öcsém a férjem húgával él házasságban.

Nálnunk3 gyerek van kis korkülönbséggel, 4éven belül születtek, most 2, 4 és 6évesek, és most nagyon nagyon aranyosak együtt. HOgy később mi lesz velük, vagy felnőttkorban, azt nem lehet előre megmondani.

MI pl nagyon nagyon jóban vagyunk tesómmal, de férjemék eléggé fasírtban vannak az öccsével. (bár ez csak azóta van, mióta összejött egy nagyon hárpia csajjal, azelőtt mikor egy másik normális barátnője volt, a kapcsolatunk is nagyon jó volt vele. Sajnos befolyásolható az ember.... de végülis egymást szeressék ne minket, az tény.)

NEm azért vállaltunk 3gyereket, mert tesót akarunk a nagyobbaknak, hanem mert a mi szívünk vágya teljesült velük. 2 gyerek után még éreztem, hogy KELL egy! Férjem is akarta. :) MOndjuk nekünk hálistennek abszolút belefér anyagilag is a három lurkó, és még én is itton vagyok velük- a legkisebbel, mert nem adjuk bölcsibe. (túljelenkezés van, és mivel szerencsére anyagilag belefér, majd csak 3éves kora után megyek vissza dolgozni, majd akkor megy oviba)

Tesóméknál 7év van a két gyerek között. Nem így tervezték, nem így akarták- de néha igenis az van, hogy ember tervez isten végez.... Végül belenyugodtak, hogy 1gyerekük lesz, és akkor valahogy mégiscsak lett nekik egy kistesó! :)

Mivel a pici még csak nemrég született, nem tudom milyen tesók leszek.

Szerintem egyébként tesók között nincs ideális korkülönbség. Valahol a kicsi jön be, valahol inkább a nagyobb. És nem csak gyerek, hanem felnőttfüggő (szülő) is. Ahol érzelmileg-anyagilag nem bírják a kis korkülönbséget- ott nyilván felelőség is úgy vállalni a gyerekeket. De ez végülis mindenkinek a magánügye.

11es!

Nyár végén már 32 leszek sajna.