Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Tényleg "csak" a gyermekeim...

Tényleg "csak" a gyermekeim és a párom kellene, hogy a családom legyen? Ti mennyire tartjátok a kapcsolatot a nagyszülőkkel-testvérekkel? Túlzásba viszem?

Figyelt kérdés

Sziasztok!

Két gyermekünk van ( 1, és 2,5 évesek), párommal egy városban élünk a szüleimmel-tágabb családomban is sokan itt élnek, ill. pár km-es körzetben... egyre többször komoly viátink vanank, azon, hogy én szinte naponta beszélek Anyummal, Hugommal, s hetente többször is szeretnék találkozni velük. Én úgy nőttem fel, hogy hozzánk bármikor jöhetett vendég, szívesen fogadtuk, nem beszélve a családról! Ő meg húzza a száját, ha beugranak fél órára hozzánk... vagy hogy miért telefonálok annyit velük... pedig én nagyon sokat változtam érte, a családunkért, de nem vagyok hajlandó leépíteni őket csak azért mert ő ilyen! Pontosan látta mikor megismerkedtünk, hogy milyen összetartó család vagyuznk, sőt én is beszéltem róla mit jelentenek nekem... ha neki ez gond, akkor miért nem akkor szolt? úgy érzem olyasmiért bánt, és veszekszik velem, amiről tudott... nem akarja, hogy délután elmenjek itthonról, oké... de nincs velünk, gépezik, dolgozik.... ezt is elfogadtam, de most már ott tartunk, hogy az is zavarja, ha délelőtt találkozom velük... nem engedi, hogy a gyerekek nagyszülőknél legyenek pár órát ( pedig nekem nagy segítség lenne) , de ugyanakkor ő rettentő keveset van velük... annyira el vagyok keseredve :(


2014. jan. 24. 13:00
1 2 3 4
 21/31 A kérdező kommentje:

Igen van bennem sértettség, hisz emiatt írtam ki a kérdést - s hogy miért leginkább a család van körülöttem? nos épp az ő hatására, igyekeztem tényleg a legfontosabbakat megtartani magam körül , ill. eljöttem szűlni ugye, így a munkahelyi kapcsolatok is ritkultak.... ezért írtam, hogy engedtem sokmindenben, épp azért mert két félről szól egy kapcsolat, és tiszteletben tartottam a vélaményét , csak most jutottam el oda, hogy már az a kevés is zavarja, amire nekem szükségem van, és azt érzem, nem vagyok hajlandó ennél távolabb lökni magamtól senkit... nem értem miért írta valaki, hogy egyfolytában őt szapulum, hisz épp azt írtam, hogy nem szeretném ha ezen csúszna meg egy szép szerelem, ill. hogy a családom is nagyon tiszteli, elismeri őt....

Nem tudom, én úgy nőttem fel ( igaz kicsi faluban), hogy az ajtonk nyitva állt a vendégek előtt, szeretettel fogadtuk őket... és nem órákig tartó telefonokról van szó... próbálom nem sértettségből átgondolni, de igazán nem is vagyok dühös sem rá, sem a helyzetre, egyszerűen elszomorít, és ahzt érzem megfulladok... holott ő az életem, felnézek rá...

2014. jan. 24. 19:24
 22/31 A kérdező kommentje:
Akik írták, hogy ők sem örülnek ha beállít csak úgy valaki...! Akkor ti mindenkinek elmodjátok, hogy bejelentés nélkül ne menjenek? vagy hogy? csak is előre megbeszélten lehet hozzátok menni? bár én már ezt is elfogadtam, mondom próbáltam délelőttre tenni ezeket, de őt az is zavarja, és nem, nem megy a házimunka rovására, naponta főzök, tisztaság van, vasalt ing... szóval erre sem lehet fogni.
2014. jan. 24. 19:30
 23/31 anonim ***** válasza:
100%
Valószínűleg te máshogy éltél, nevelkedtél, mint pl én. Én nem szeretem, ha csakúgy beállít valaki és nekem nincs nyitva az ajtóm. Én sem megyek el valakihez csak úgy bejelentés nélkül. Én gutát kapok, mikor látom, hogy a sógornőméknél átjáróház van mindig. Jön a szomszéd, besétál az ajtón, ott ül egész nap. A sógornőm ugyanígy bemegy, beleeszik a kajába. Nekem ez nagyon gáz. Én ha hazamegyek, ott csöndre és nyugalomra van szükségem, ott mindenki hagyjon békén, az az otthonom. Ha közösségi életet akarok élni, annak is megvan a megfelelő helye és ideje. Én épp a másik véglet vagyok, mint te. Találkozom a tesóimmal, kb fél évente. (Másik városban laknak, de nem is igénylem, hogy közelebb legyenek) Szeretem őket, de az én családom a párom és a születendő babánk.
2014. jan. 25. 07:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/31 anonim ***** válasza:

Átérzem!

Az én volt férjem hasonló volt.Őt mondjuk az nem zavarta,ha a gyerekekkel megyek el,de hozzánk ne jöjjön senki.Ő simán megcsinálta,ha megunta a családi összejövetelt,hogy lefeküdt aludni.A saját családjával is,bár ők ritkábban jöttek hozzánk.A közös gyerekeink már felnőttek,a fiam néha elfelejti,hogy szülinap,névnapi buli van(kicsit apja).A nagylányom már másik városban él,de hetente telefonál a nagyszülőknek,ha hazajön hozzájuk is elmegy.

Van egy kicsi lányom is.Na,őt mindenki ajnározza.Az egyetlen kisgyerek most a családban.

1 tanács:a munka mellett nagy szükséged lesz a segítségre!Nem mindegy,hogy kire bízod a beteg gyereked,mert többet már nem hiányozhatsz a melóból.Nem mindegy hogy mit látnak a gyerekek a családról.Nem csak 10 évig gyerek a gyerek.Én örülök,ha a gyerekeim hazajönnek és nem kérem tőlük,hogy jelentkezzenek be!

2014. jan. 26. 17:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/31 anonim ***** válasza:
Az nagyon nem mindegy, hogy a saját gyerekeid jönnek "haza" az otthonodba, mint hogy a házaspár szülei jönnek, akik ugye az egyik félnek nem rokonai...
2014. jan. 26. 20:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/31 anonim ***** válasza:
Igen utolsó!Ez így van.De,amikor már nem egyedül jönnek akkor sem kell bejelentkezniük.és nem rokonom akivel jönnek.
2014. jan. 26. 22:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/31 anonim ***** válasza:

Le lehet pontozni, de szerintem akkor is pofátlanság hívatlanul, vagy bejelentés nélkül beállítani valakihez. Megint más, ha mondjuk egymás szomszédjában laktok, vagy nagyon közel, hogy amúgy is összefuttok. De ha így van, akkor is felhívom előtte, hogy otthon van-e, nincs-e vendége, vagy jobb dolga a másiknak. Nem trappolunk be csak úgy a másik ember életébe, még akkor sem, ha a másik ezt nem teszi szóvá.

Gondolj bele, hogy valamiért úgy alakul, hogy a férjeddel délelőtt megkívánjátok egymást. Gyerek bölcsiben/oviban/iskolában. Ti épp a hálószobában vagytok, mikor is beállít az egyik rokonod. Azért ez nagyon gáz. A mama megvárja a konyhában, hogy lecsengjen a dolog?

2014. jan. 27. 06:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/31 A kérdező kommentje:
Igazat adok Nektek, akik azt írtátok, hogy értehtő ha nem szereti, ha csak úgy beállítanak hozzánk... ha elolvassátok, épp az a problémám, hogy én ezt elfogadtam, igyekszem betartani, de azért nehogy már elküldjem a kapuból, ha véletlenül valaki mégis meg akar látogatni... a nagyobb gondom, hogy azt sem akarja, hogy én elmenjek itthonról, azt sem, hogy hozzánk jöjjenek, de ugyanakkor a gyerkekkel sem foglalkozik... akkor nekem az a dolgom, hogy teljesen elzártan itthon üljek? ezzel van inkább problémám, hogy a gyerekeket nem vállalja el mondjuk 2 órára, hogy esetleg én is intézhessem a dolgaimat, de ugyanakkor ne is vigyem le itthonról őket...
2014. jan. 27. 10:38
 29/31 A kérdező kommentje:
Tudjátok milyen itthon kűzdeni a gyerkekekkel mondjuk délután, mikor már a házimunka kész, ő netezik, vagy beül olvasni a szobába... én meg próbálom lekötni a két kis örökmozgót... mert ha velünk lenne, egy szavam sem lenne, de így.... :(
2014. jan. 27. 10:39
 30/31 anonim ***** válasza:
Ezt a részét teljesen megértem és sajnálom. Viszont ezt csak megbeszélni lehet. Próbálj vele leülni.
2014. jan. 27. 11:55
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!