Ti elmondanátok neki? (abortusz)
23 éves vagyok, 13 hetes terhes. Fogamzásgátló mellett estem teherbe(valószínűleg gyomorrontás vagy hasonló miatt nem hatott, előtte három évig szedtem minden probléma nélkül) egy viszonylag friss kapcsolatban. Ijedtség miatt az első gondolatom az abortusz volt, de pár nap alatt meggondoltam magam, rájöttem, hogy nem tudnám elvetetni a babát. Jó anyagi körélmények között élek, nem vagyok már tizenéves, van állandó bevételem, van kitartásom, türelmem, és igazából mindig családra vágytam.
Szóval úgy gondolom külső akadálya nincs. Csak azt kellett eldöntenem, hogy a párom mit szólna hozzá. Szóval miután elújságoltam neki a hírt, figyeltem. Több megjegyzése volt, hogy nem nagyon akar családot, negyven felé is bulizna és fiatalabb lányokat szedne fel(pár évvel idősebb nálam). Ráadásul elég érzékeny, könnyen felfújja az apró tökéletlenségeket az életében.
Az első reakciója az volt, hogy öngyilkos lesz ha megtartom a babát. Ezt többször hallottam tőle, azt is, hogy nem tudná feldolgozni. Én megszerettem, nem akartam ekkora felelősséget tenni rá, nem ő vállalta. Ráadásul logikusan nézve nem egyezik a jövőképünk, mint a négy hónap alatt kiderült, baba nélkül sem lett volna sok jövőnk együtt.
Úgy gondoltam, hogy én vállaltam, az én döntésem, az én felelősségem. Neki nem akartam elmondani, nem is sejti, hogy megvan.
Most viszont beszéltünk, és közölte, hogy csak hisztizett, az öngyilkosságot sem gondolta komolyan, azt is mondta, hogy annak is örült volna, ha megtartom a babát, csak ne szigetelődjek el tőle. Elvileg az esne neki a legrosszabbul, ha úgy nevelném fel egyedül, hogy őt kizárom.
Nem tudom, hogy mit higgyek, elbizonytalanodtam.
Továbbra is úgy gondolom, hogy tönkretenném vele azt az életet, amit elképzelt magának, amire vágyott. Másrészt nem hiszem, hogy annyira komolyan mondta ezeket, utólag(mert ugye úgy tudja, hogy megtörtént az abortusz) könnyű okosnak, bátornak lenni.
De mi van ha tévedek? Ha más reakciót kaptam volna tőle a hónapok alatt, biztosan elmondtam volna, de így úgy gondoltam két életet mentek meg.
Nagyon szar hétvégékre odaadni a gyerekedet egy férfinak, akit alig ismertél, mikor teherbe estél, akit lehet, hogy később nem fogsz kedvelni, aki tőled nem akar semmit, de azért hétvégén jó babázni, meg csajozgatni a játszótéren a gyerekkel.
Nagyon nagyon rossz.
Kérdező (#40), igen, ebben a helyzetben valószínűleg ez volt a relatív legjobb döntés, a legkisebbik rossz.
Most már csak arra vigyázz, hogy a továbbiakban is erős tudjál maradni, és következetesen végigmenni az általad helyesnek tartott úton. (és ebben nem a gyerek apjától kell tartanod főként, hanem a "te már anyuka vagy neked már csak a gyerek érdekeit kell nézni" c. szirénhangoktól.)
Egyébként a párod hozzáállása tényleg változhat még - mindkét irányba, az első reakció nem feltétlen a végleges...
Azért majd írd meg később is légyszi, hogy hogyan alakul a dolog, érdekel, hogy más férfi hogyan tud kezelni ilyen helyzeteket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!