Ti elmondanátok neki? (abortusz)
23 éves vagyok, 13 hetes terhes. Fogamzásgátló mellett estem teherbe(valószínűleg gyomorrontás vagy hasonló miatt nem hatott, előtte három évig szedtem minden probléma nélkül) egy viszonylag friss kapcsolatban. Ijedtség miatt az első gondolatom az abortusz volt, de pár nap alatt meggondoltam magam, rájöttem, hogy nem tudnám elvetetni a babát. Jó anyagi körélmények között élek, nem vagyok már tizenéves, van állandó bevételem, van kitartásom, türelmem, és igazából mindig családra vágytam.
Szóval úgy gondolom külső akadálya nincs. Csak azt kellett eldöntenem, hogy a párom mit szólna hozzá. Szóval miután elújságoltam neki a hírt, figyeltem. Több megjegyzése volt, hogy nem nagyon akar családot, negyven felé is bulizna és fiatalabb lányokat szedne fel(pár évvel idősebb nálam). Ráadásul elég érzékeny, könnyen felfújja az apró tökéletlenségeket az életében.
Az első reakciója az volt, hogy öngyilkos lesz ha megtartom a babát. Ezt többször hallottam tőle, azt is, hogy nem tudná feldolgozni. Én megszerettem, nem akartam ekkora felelősséget tenni rá, nem ő vállalta. Ráadásul logikusan nézve nem egyezik a jövőképünk, mint a négy hónap alatt kiderült, baba nélkül sem lett volna sok jövőnk együtt.
Úgy gondoltam, hogy én vállaltam, az én döntésem, az én felelősségem. Neki nem akartam elmondani, nem is sejti, hogy megvan.
Most viszont beszéltünk, és közölte, hogy csak hisztizett, az öngyilkosságot sem gondolta komolyan, azt is mondta, hogy annak is örült volna, ha megtartom a babát, csak ne szigetelődjek el tőle. Elvileg az esne neki a legrosszabbul, ha úgy nevelném fel egyedül, hogy őt kizárom.
Nem tudom, hogy mit higgyek, elbizonytalanodtam.
Továbbra is úgy gondolom, hogy tönkretenném vele azt az életet, amit elképzelt magának, amire vágyott. Másrészt nem hiszem, hogy annyira komolyan mondta ezeket, utólag(mert ugye úgy tudja, hogy megtörtént az abortusz) könnyű okosnak, bátornak lenni.
De mi van ha tévedek? Ha más reakciót kaptam volna tőle a hónapok alatt, biztosan elmondtam volna, de így úgy gondoltam két életet mentek meg.
válasza:
válasza: válasza: válasza:Mondd meg, hogy megtartottad, és csináljon amit akar.
Ha szerepet akar vállalni a gyerek életében, akkor vállaljon, ha nem, akkor meg menjen, ennyi.
válasza:" Az én döntésem súlyát viselje úgy, hogy nem elég érett hozzá, és ennek tudatában hozom ilyen helyzetbe, mikor élhetne gondtalanul is?"
Nana! Miért kellene gondtalanul élnie abban a hitben, hogy ha vmit elcsesz, akkor majd más megoldja helyette úgy, hogy neki jó legyen?
Felnőtt ember, aki szexuális életet él. Nem ártana felfognia, hogy aki szexel, az bizony teherbe eshet/gyereket nemzhet. Ő is megtehette volna, hogy nem bízza rád a védekezést egy friss kapcsolatban, hanem felhúzza a gumit. Nem tette meg, rád bízta.
Éljen csak abban a hitben, hogy bármikor megteheti, majd ha véletlen összejön vmi olyan, ami neki nem tetszik, akkor a nő majd elintézi?
Ugyan már. Nem kell azért ennyire sajnálni a lelki világát, nem egyedül csináltad azt a gyereket.
Olyan döntést meg ilyen helyzetben nem lehet hozni, ami mindkét félnek jó. Ugyanis egy gyereket nem lehet félig elvetetni, félig meg megtartani.
Te vagy a nő, a jog neked adta a lehetőséget a döntése. Ő verheti a seggét a földhöz, hogy nem akar apa lenni, nálad a döntés joga. Ő annyit tehet hogy elhúz a fenébe, ha nem tetszik neki a dolog.
Majd máskor talán húz kotont, ha nem akar gyereket.
válasza: válasza:Szia! Korrekt ugy lennel, ha elmondod es O eldontheti, hogy hogyan kezelje ezt az infot! :)
En is kitartonak gondoltam magam es eros nonek! De egy anyatej manias, szopizni nem akaro (fejni kellett a tejet 2-3 orankent meg ejjel is), hasfajos gyerek rajottem, hogy egy 3 hetes csecsemo konkretan reggelire megevett :D volt olyan 3 nap mig merlegeltem furdok vagy alszok? Alszok!
Szep idoszak lesz :) de nagyon jo! Nekunk van apuka csak nincs itthon...
válasza:Én elmondanám neki, mert joga van tudni a gyerekéről. Elmondanám azt is, hogy nem tartok rá igényt mint apára, pláne mint párra, élhet szabadon. De meghagynám neki azt a kaput, hogy belépjen a gyermeke életébe, ha akar. Akár később, 1-2 év múlva, ha lehiggadt. Hogy mit mondasz majd a gyerkőnek akkor? Lehet kiskorban bármit, mármint, hogy külföldön dolgozott, ezért nem látogatott téged. Persze azt kiskortól, hogy apával mi nem vagyunk együtt. Ma sajnos a gyerekek fele így nő fel, nem fog rajta csodálkozni, ha jól kommunikálod. De neki is joga lesz tudni az apjáról valamit.
Egy ilyen felelőtlen ember törvényszerű, hogy megijedt. Az is lehet, hogy már az első babafotóktól kezdve meglátogatná néha, felvenné a karjaiba stb. De az is lehet, hogy tényleg feléje sem nézne. Az már az ő dolga, hogy a saját szüleinek elmondja-e, hogy van egy unokájuk.
Bízni nem bíznék benne, nem támaszkodnék rá, de ha jönni akar, akkor korlátokkal ugyan, de engedném neki a láthatást.
Sok erőt kívánok Neked! Bízok benne, hogy hamar megtalálod azt a tisztességes férfit, aki a gyermekeddel együtt tud vállalni!
válasza:Joga van tudni, hogy gyereke lesz, mindenképp mondd el neki, azt meg hogy mit lesz azután, nem lehet előre megjósolni. Lehet hogy felnő a feladathoz, lehet, hogy megbarátkozik a gondolattal, lehet hogy szuper apa lesz, az embert nagyon meg tudja változtatni egy gyerek!
Nővérem 25 évesen teherbe esett (védekezés mellett) egy pár hetes futó kapcsolatból. Mindketten összezuhantak a hírtől, de mivel nővérem már akkor elvált volt, és a házasságából egyszerűen nem sikerült évekig teherbe esnie (a sors keze :D ), ezért úgy döntött, hogy megtartja a babát. Összeköltöztek, együtt maradtak, pedig kétségei voltak, mert a srác, fiatalabb volt nála pár évvel, bulizós korszak stb, komolytalannak gondolta. Hát ennek már 15 éve :) Azóta született egy kislányuk is, ő már tervezett baba volt, és ritkán látni ilyen boldog és kiegyensúlyozott családot! Ki hitte volna :D
Hozzáteszem, amikor megszületett a baba az első hónapokban nagyon sok haszna nem volt, tényleg éretlen volt még a gyereknevelésre, de ez sok gyermeket kifejezetten akaró apukára is igaz, hogy nem tud mit kezdeni azzal az icipici babával, nálunk is így telt az első év, pedig a férjem akart inkább gyereket ...
Szóval lehet hogy jól sül el a dolog, próbáljátok meg együtt végigcsinálni, aztán kiderül mi lesz :)
Elmondtam, úgy tűnt jól viselte. Nem meglepő módon nem akart velem maradni, de azt mondta, hogy érdekli a baba, kicsit örül is, hogy megtartottam(bár szerintem azért mert így levette a saját válláról az abortusz terhét). Furcsa, nem számítottam erre, bár lehet, hogy kell neki idő, amíg felfogja, mi is történt. Azért egész klassz, van egy csomó terve, úgy látszik végre összekapja az életét.
Köszönöm a válaszokat :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!