Miért ilyen manapság a szülők többsége?

Nem egy helyen olvastam, illetve magam is tapasztaltam a következőket.

Van egy gyerek, aki nagyon rossz és szófogadatlan, a szülei hiába beszélnek vele ezerszer is. Ráadásul szándékosan rossz. Végül a szülőnek elfogy a türelme és elcsattan egy pofon vagy neadijsten ad a fenekére. De ebből a többiek csak annyit látnak, hogy a brutális állat veri a gyerekét. A házastársa váljon el tőle és jelentse fel látlelet birtokában. Nem is szülő az ilyen. Az persze nem baj, ha a gyerek akár életveszélybe is sodorta magát, akkor is inkább beszélgessünk vele, majd kérjünk bocsánatot, amiért megszídtuk. Komolyan nem értem, hová fajul ez a világ? Talán ez a magyarázat arra, hogy az embernek sírni támadna kedve, ha sok fiatalra ránéz. A gyerek büntetlenül lehülyézi, megrúgja az anyját, a boltban pedig földhöz veri magát a hisztitől. 12 évesek úgy öltöznek, mint egy riherongy és azon jár az eszük, hogy milyen pózban szexeljenek. Nem azt mondom, hogy félholtra kell verni a gyereket, de azért nem kell mindent megengedni sem neki. Aki pedig nevel, annak nem beszólni kéne, hanem követni a példáját. Mert ahogy elnézem nagyon sok gyereket a tv, számítógép, utca nevel, nem pedig a szülei.

35 éves férfi vagyok. Magam is kikaptam, mégsem lettem lelkisérült és a szüleimmel is kiváló a kapcsolatom. Sőt, van, hogy én is odacsapok a gyerekeimnek.