Manapság miért ennyire elítélendő, ha egy nő nem szeretne gyereket?

Mindenki elítél mindenkit. Ha huszonévesen szülsz, az a baj, ha 30 felett, akkor az. Ha csak 1 gyereket, akkor az, mert "el lesz kényeztetve meg "ne fosszuk meg a testvértől", ha 3-at, akkor "hogy merted??" ... Éld aszerint az életedet, ahogy neked kényelmes és tetszik. Ne mások véleményére alapozz! Mindenki másban találja meg a boldogságát. Egy többgyerekes anyukának nyilván szokatlan ez a felfogás, egy karrierista típusú pedig megért.

Egyébként én sem szeretnék gyereket, mert nem vagyok anyának való, és ezt be is látom. De nem ítélem el, ha valaki 2-3-800 gyereket akar. Ő dolga. Én egyedül magamnak akarok megfelelni. Nem úgy, mint anyukám, aki a szülei nyomására megszülte bátyámat, és már jó 5-6 éve szóba sem állnak egymással. Mert anyukám nem akarta őt, és ez érződött is a kapcsolatukon...

Mindenki mással van elfoglalva,unatkozik,pletykál,ebből jönnek az "elítélések"

Engem is sokáig piszkáltak,hogy kell gyerek,akárhogy is,de kell.

Könyörgöm,egy hétvégi házban laktam,külterületen,nyakamban akkor még 33 év euró alapú hitel,amit egyedül fizettem,buszbérletre már nem futotta(akkor 5 ezer ft/hó)eleinte fűtésem sem volt.Erre is azt mondták,hogy márpedig igenis kell gyerek.Nem számít,hogy alapvető élelmiszereket nem tudok megvenni.Én így nem vállaltam volna.

Nem meggondolatlanul vettem fel a hitelt,hanem évekig albérleteztem,mire összegyűjtöttem egy csekély önerőt,dolgoztam,tanultam,de belterületi házra nem futotta volna 25 év múlva sem.Segítségem nem volt,havi 25 ezret kezdtem el fizetni,aztán egyre többet...

Később már nem volt fontos az adott városnál lakni,így elköltöztem(akkor ismertem meg a már férjemet) a hitel nagy részét vissza tudtam fizetni még a válság "előszobájában" és mára már elfogyott.Van egy hitelmentes házam,de ezt se tudtam volna megvenni adósság nélkül.

Itt már van fűtés az első pillanattól gáz is és fa is fürdőszobám van és folyó vizem,normálistól jobb körülményeink vannak,de ez is külterület.

Most meg azt kaptam,hogy "ilyen helyre" felelőtlenség gyermeket vállalni...

Innentől igazodjak el a "kedves" beszólogatókon. :-)

Engem nem izgat, ha valaki nem akar gyereket. Általánosságban el tudom fogadni, sôt, értem is az okát, pedig nekem kettô is van. (Vagy pont ezért értem...? :))

Amitôl viszont kiráz a hideg, azok azok a gyermektelenek, akik látványosan utálják az ÖSSZES gyereket, anyukástól, viszont órákig képesek gügyögni egy ölebnek.

Ezektôl például kiver a víz: http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..

Amennyiben nem tartozol a más gyerekét ócsároló gyermektelenek kasztjába, úgy nem gondolom, hogy bárkinek is lenne joga elítélni téged, kérdezô.

""nem szeretném ezt az életformát feladni"

Na emiatt nevezik őket önzőnek."

Ja mert a szülők nem önzőek? Mégis miért szülnek gyereket? Mert ŐK AKARNAK maguknak! Nem valami magasztos, szent indokból. Az élet többi területén is ugyanolyan önző tud lenni bárki, akármennyi gyereke van. Ez nem ezen múlik!

Abban igazad van, hogy gyereket is lehet önző szempontból vállalni, mint minden más jó dolgot is lehet önzésből csinálni.

De tévedés azt gondolni, hogy az ember a gyereket "magának" csinálja.

Ezt esetleg olyanok gondolják, akik a megromlott kapcsolatukat akarják helyre hozni (elég tévesen) egy gyerekkel, vagy esetleg nincs is kapcsolatuk csak negyvenes szingli nők (Jennifer Anistonnak van egy ilyen témájú elég jól sikerült filmje, a Sejtcserés támadás).

Alapvetően az lenne jó, ha normálisan működő párkapcsolatokba születnének a gyerekek, ahol nem "maguknak" csinálják.

A gyerekeinket nem birtokolhatjuk, van velük jó 20 évünk, aztán kiröppennek és élik saját életüket, ha magukhoz láncoljuk őket, mint "életünk értelmét", akkor nem lesz könnyű sem nekik sem nekünk.

Aki "magának szül", az előbb utóbb pofára esik.