Gyereket vállalni egyedül elítélendö?

Egyáltalán nem elítélendő. =)

szerintem az. Tudatosan megfosztod a gyerekedet az apjától és csonka családra "itéled". Én önzőségnek tartom

Nem elítélendő.Magánügy.

Az ítélkezzen aki tökéletes!Nem elítélendő egyáltalán ma már mindenki saját maga döntheti el ezt a kérdést.

Nem az! Az én anyám is egyedül vállalt, és eszemben sincs természetesen elítélni!!!

Elítélendőnek nem mondanám, de szerintem kerülendő ez a megoldás. Úgy gondolom, hogy azok, akik egyedül szeretnének gyereket vállalni, nem mindig vannak vele tisztában, hogy ez mivel jár, miben más, mintha párként vállal valakivel gyereket (most nem az anyagiakra gondolok elsősorban).

Nem elítélendő. Ismerek olyat, aki eddig még nem találta meg a párját és azt mondta ha x időn belül sem lesz senkije akkor örökbefogad. Annak a picinek biztos hogy jobb lesz így, még ha apa nélkül is nő fel, mint egy intézetben.

Nem az. A legjobb barátnőm pár éve járt úgy, hogy egy alkalmi kapcsolatból született gyereke. 28 éves volt akkor. Megismert egy pasit, aki tetszett neki. Néhány randi (nap) után lefeküdtek, és - dacára a fogamzásgátlónak - rögtön terhes lett. Derült égből villámcsapásként érte a dolog. A pasi közölte, hogy még alig egy hónapja ismerik egymást, még abban sem biztos, hogy mit érez a lány iránt, akar-e vele hosszabb távon valamit, most meg egyszerre egy gyerek? Ő még nem akar gyereket, vagyis egyszer igen, de nem most, és nem egy alkalmi kapcsolatból, hanem pár év múlva egy biztos párkapcsolatból, netán házasságból... (Azért ezt a részét meg lehet érteni.) Szóval a pasi berezelt és lelépett, ami egy gyík dolog! A barátnőm hosszas vívódás után beszélt a szüleivel, és közösen úgy döntöttek, hogy szeretettel várják az új családtagot! A baba ma már hat éves, gyönyörű, értelmes fiúcska. Az apai példát, a család biztonságát, a férfi példaképet kezdetben a papa adta, tavaly pedig a barátnőm férjhez ment egy rendes pasihoz, aki elfogadta, hogy a nőnek gyereke van. Apjaként szereti. Hogy a vér szerinti apukával mi van? Hat év alatt kétszer látta a fiát. Amikor megszületett a baba, a barátnőm telefonált neki, hátha érdekli, hogy fia van. A kórházba bement az anyjával, vittek egy rugdalózót ajándékba, és nagyon tetszett nekik a babó. Fogadkoztak, hogy majd gyakran látogatják, stb. A következő látogatás most karácsonykor volt, üres kézzel odaállított a pasi, hogy neki van egy fia, és látni szeretné. Jól meg is zavarta a kicsi lelkét, hogy ki ez a bácsi? Nos, a barátnőm férje közölte, hogy ha eddig le se szarta a gyereket, akkor mostmár hagyja őket békén, vagy ha tényleg komolyan érdekli a fia, akkor igenis látogassa minden héten, telefonáljon neki kétnaponta, vigye kirándulni, mutassa meg a saját családjában, stb. Már június van, azóta se jelentkezett az apuci.

én felnézek arra, aki egyedül vállal gyereket! Szerintem sokan példát mutathatnak ezzel, mármint nem ez egyedülállósággal, hanem a tisztességes gyerekneveléssel.