Szerintetek bunkó dolog nem odaadni?

nekik lehetne annyi eszük,hogy valamennyi pénzt felajánlanak érte,ti sem ingyen kaptátok gondolom.Meg is lenne oldva .

Nekem is felajánlott rokon ingyen több tízezres cuccokat,persze kifizetem,főleg,hogy tudom hogy állnak.De persze gondolom nekik nem jut eszükbe,nektek pedig gáz lenne érte pénzt kérni..legalább a drága dolgokért,ha már a ruhákért nem..

Teljesen igazad van kèrdezô! Sokkal jobb helyen vannak azok a ruhàk a szekrényben, mint egy másik gyereken. Nehogy már felvegye ôket valaki! Nehogy segíts ennyivel is, hisz úgyse köszönnèk meg, úgyse adnának vissza semmit.

Szânalmas vagy ès látom, nem kicsi ez a tábor. Sajnos tipikus magyar gondolkodás. Nem kell vâlaszolnod, már ennyivel leīrtad magad...

Hasonló cipőben járunk. (le lehet pontozni)

Nemrégiben unokaöcsém és barátnője jelentette be, hogy babát várnak. 21 évesek, munkahelyük még nem volt, közmunkán van mindkettő. Eddig is a szülők/nagyszülők segítették őket. Vettek egy kis parasztházat egy kis faluban, a villany nincs bevezetve a házba, most csinosítgatják, hogy jön a kisbaba.

A bajom csak az, hogy mivel nálunk van a családban a legfiatalabb kisbaba, elvárja mindenki tőlem, hogy átadjam a babás dolgokat (baldachin, pihenőszék, zenélő körforgó, játszószőnyeg, ruhák, takarók, játékok) nekik. Hiába mondom, hogy úgy terveztem, eladom teszveszen, vaterán, stb. helyen, én vagyok a bunkó, mert nem látom, hogy nekik mekkora szükségük van rá.

Beosztjuk a pénzünket, mindig alaposan megfontoljuk, mire költünk, most meg én vagyok az irigy, mert közöltem, csak azokat adom nekik, amiket eddig a védőnőnek vittem be (leginkább ruhák).

30 évesen szültem az első gyermekem, 34 évesen a másodikat, hogy vissza tudjak menni a két gyerek között dolgozni, ne veszítsem el a munkámat sem, harmadikat már nem vállalunk be, mert ezt a kettőt szeretnénk tisztességesen felnevelni. És igen, ilyenkor nagyon bosszant, hogy ők be merik vállalni a semmire, mert úgyis segít a család.

Én most felvállaltam, nem adom csak azokat, amelyeket nem tudok értékesíteni. Annyit felajánlok még, hogy "elővásárlási jogokkal élve", mielőtt feltenném eladásra, megmutatom nekik, ők 20%-kal olcsóbban megvehetik.

Igazából a történetnek csak egy részét ismerjük, egy nagyon pici részét.

El kellene gondolkodni azon, hogy vajon miért vártak 11 évet a második gyerekkel? Vajon nem akart összejönni? Ha így van, akkor kétlem, hogy a te nyakadra szülné a babát.

Ha besikeredett, akkor vsz ők is elgondolkodtak, hogy be tudják-e vállalni és a baba megtartása mellett döntöttek.

Ha már új pasitól lesz a második baba (ezt nem írtad),én akkor is felelős döntésnek vélem megtartani a gyereket.

Illetve a másik, hogy azt írod, hogy majd anyós BIZTOS nekiáll intézkedni. Vagyis sógornőd nem kért tőled ruhát, csak van egy feltételezésed, hogy majd anyós biztos fog. De te már úgy állsz hozzá, hogy a te nyakadra szülték. Hát, szerintem meg te nagyon utálod anyóst is és a sógornődet is, nem tudom, miért, nem is akarok találgatni, de emiatt már a születendő gyerekét is utálod és nehogy már te bármit is adj neki, hisz a pincében olyan jól elvan az a rengeteg ruha.

emellett az egész sztorit úgy adtad elő, hogy te egy mintaember vagy, aki kézben tart mindent, nálatok totál rendben van minden, bezzeg náluk, micsoda alak ez a sógornő...

az ő életük, ha nekik így jó, hát legyen. de ki vagy te, hogy ítélkezz felettük???? ki vagy te, hogy eldöntsd, hogy kell-e nekik egy pici baba vagy nem, el tudják-e tartani vagy nem????

Tudod mit? hagyd a ruhákat a pincében és légy velük nagyon nagyon boldog!!!!

Itt a párod, beszéljétek meg:

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__kisgye..