Normális dolog ha 10-12 éves fiúk válogatnak abban milyen ruhát vesznek meg? Csak méregdrága jöhet szóba

Van egy barátnőm, akinek a fia csak márkás cuccokat volt hajlandó felvenni, mert a drága nagyszülők rászoktatták. Addig nem is volt gond, amíg a szülők is meg tudták venni ezeket a kis "olcsóságokat"'.

Sajna úgy alakult, hogy rosszul ment a szekerük, és kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy a srácnak milyen márkájú ruhára fájt a foga, de bizony a gyerek márpedig csak márkás kabátban megy suliba. Persze a nagyszülők mossák kezeiket, most nem tudnak áldozni a kis kedvencre, úgyhogy a srác inkább kabát nélkül ment iskolába. Tehát azért legyen egy határ, mert egy gyerek aztán nem érti meg azt, hogy eddig volt, innentől nincs.

Na jó, vállalom a lepontozást... én leszek az ellenvélemény. :)

Szerencsére nagyon jól állunk anyagilag, ezért magunknak is, a gyerekeinknek is meg tudjuk, és meg is vesszük a drága ruhákat. A nagyfiam lassan 7 éves lesz, igazi rosszcsont, vannak a "játszós ruhái", meg a "csinos" ruhái. Még soha nem szóltam rá, hogy ne játszon valamivel, mert piszkos lesz a ruhája, akkor sem, ha éppen drága ruha volt rajta. Komolyan mondom 7 év alatt még nem sikerült olyan foltot produkálnia, amit ne tudtam volna a ruhákból kiszedni. (Jó, babakorában volt, de az más tészta). A lányom fél éves, úgyhogy ő még nem igazán koszol,és márkás ruhái sincsenek, legalábbis nem túl sok. Értelmes, intelligens embernek tartom magunkat, nem mondom, hogy a világ esze lennék, de nem a körmöm hossza, vagy a rúzsom színe a legfontosabb az életemben. Ettől függetlenül szeretek csinosan, ápoltan kilépni a házból, nem hiszem, hogy ettől felszínes lennék. A munkahelyemen sem jelenhettem meg soha szakadt, gyűrött, topis ruhában, sőt megkockáztatom, hogy egy kínai minőségű ruhában sem, akkor sem, ha éppen vadi új. Most persze GYED-en vagyok itthon a picivel, és nyilván nem Chanel kosztümben pucolom itthon a vécét, de mindig alkalomnak megfelelően igyekszem öltözködni. A ruháim márkásak általában, miért vennék olcsót, ha megengedhetem magamnak a jó minőségűt, de drágát? Innentől fogva, ha magamnak megveszem a minőséget, akkor a gyereket miért járassam kínaiban? Akkor meg azért szólnának meg. Miért fáj az másoknak, akár nektek, hogy mások 12 ezerért vesznek inget a gyereknek. Attól nektek jobb lesz, ha olcsót vesznek? Nem hiszem.

Csak azért, mert valaki gazdag, még nem jelenti automatikusan azt, hogy buta, felszínes, és csak a külsőségek érdeklik. A fiam érdeklődő, okos, kedves kisfiú, arra tanítjuk, hogy az olvasás, tanulás igenis jó dolog. Nagyon figyeltem arra, hogy ne legyen irigy, nagyképű, soha nem tiltottam senkitől csak azért, mert esetleg nem olyan a szülei anyagi helyzete, min a miénk.

De továbbra sem értem, miért kéne nekünk is olyan ruhákat vennünk, amik olcsók, csak azért mert az emberek többsége azt engedheti meg magának mindössze. Ne haragudjatok, de ez az én szememben szimpla irigység, hogy ha én nem vehetem meg, akkor más se vegye, ha meg mégis, akkor jól leszólom, és egyébként is biztos valami felszínes kis liba lehet az anyjuk, semmi más. Vannak ilyen családok is, nem tagadom, de most akkor ha egy szűkösebb körülmények között élő család mondjuk lop tőlem, akkor minden ilyen anyagi helyzetben lévő család lopós? Nem bizony, és ti lennétek a legjobban megsértődve, ha ezt mondanám. (hozzáteszem jogosan). De akkor kéretik fordítva se ítélkezni. Kedves kérdező, írtad, hogy értelmes, jól nevelt gyerekek vannak az ismerőseidnél, akkor meg nem mindegy, hogy milyen ruhában járnak?

Hát, én ismerek olyat, aki megtehetné, hogy mindenből megveszi a gyereknek a legdrágábbat. Ám mégsem teszi. Szerintem nagyon helyesen. Értékelje a gyerek, amit kap. Majd ha megkeresi a pénzt, azt vesz belőle amit akar.

Az a sejtésem, hogy az ilyen szülők gyerekeiből lesznek azok, akik majd a legújabb BMW-vel járnak (hitelből), de 5 ezerért tankolnak a kúton. Mert a látszat a legfontosabb, attól vagy "valaki".

A gyereknek ez nem fontos, amíg a szülei "bele nem nevelik".