Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Miért nem vagyok képes foglalk...

Miért nem vagyok képes foglalkozni a gyerekeimmel?

Figyelt kérdés

Ez nagyon rossz. Egyszerűen nem is értem magam. Valójában imádom a két gyönyörű kisfiam, boldog vagyok, ha nézem őket, büszke vagyok minden újdonságra, amit elsajátítanak, nincs is velük semmi gond. 5 és fél éve vagyok itthon. Sok. Előtte sem volt munkám, mert végigtanultam az eddigi életem, szerencsére anyagi problémáink nincsenek (megélünk normálisan, nem költünk semmi feleslegesre, van tartalékunk is egy kevés). A férjem nagyon jó apa, mindenben számíthatok rá, sajnos az az idő kevés nagyon, amit itthon tölt, sokat dolgozik és egész nap én vagyok a srácokkal. Illetve mióta a nagyobbik ovis, csak egyikükkel vagyok nonstop, a naggyal csak 3 után.

Az van, hogy képtelen vagyok leülni és játszani velük, beszélgetünk sokat, meg kint vagyunk a levegőn, amikor tehetjük, de sok olyan nap van, amikor csak berakok valami sorozatot a gépen, gyereknek mesét a másik szobában, időnként bemegyek, hogy mizu, közben főzögetek, házimunkázok így tök komótosan, és valahogy tök jól elvan a kicsim egyedül. Ketten is elvannak. Néha odanézek, ha gyanús zaj van, rögtön megyek, ha kérnek, kérdeznek valamit, megyek, de magamtól nem. Nem érzek késztetést. Fáraszt, ha le kell ülnöm velük mesét nézni. Olvasni szeretek nekik, de a kicsit még nem köti le, a nagy meg csak este és reggel igényli. Bábszínházat vettünk, mondván így rá leszek kényszerítve a játékra, de nem veszem elő. Nincs kedvem. Társasjátékozásnál algi várom, hogy mehessek végre a dolgomra. Unom. És ez rossz.

A nagyfiam szeret nagyon írni, rajzolni, amikor a kicsi alszik, ezt csináljuk. A kicsivel kirakózni szoktam leülni. Nagyjából ennyiben ki is merül.

Na most. Pl az AnnaPetiGergő könyvekben anya mindig kitalál valami bulisat. Vagy a filmekben. Én miért nem vagyok erre képes? Rossz anya vagyok, ha a gyerekes oldalam eltűnt? Ha nincs affinitásom ehhez?


2013. júl. 8. 17:35
1 2
 1/16 A kérdező kommentje:
Azt még nem írtam, hogy a kicsi ősztől lesz bölcsis, 2 és fél éves, így én kereshetek végre munkát, amit nagyon várok. De félek, hogy ha meg be lesz táblázva a napom, nem lesz-e még rosszabb? A gyes alatt is és most is végig tanultam, van egy csomó szakmám, nyelvvizsgám, tehát próbáltam "nem csak anya" lenni, próbálok néha kimozdulni, ha más nem egy órára hétvégén, a nagyszülők kb 2 havonta egy hétvégét vállalnak be a kisunokákkal (ők is dolgoznak még), és akkor nagyon élvezem az egyedül-kettesben-létet, de amikor megjönnek, és túlvagyunk a kezdeti örömön, hogy látom őket, még rosszabb lesz valamiért...nem vagyon depis, alszom eleget, tényleg semmi okom panaszra...max hogy nincsenek barátaim, de ez tényleg nem szegény srácok hibája...és nem rajtuk kellene hogy csattanjon. Szerintem kiegyensúlyozott, boldog gyerekek, jól elvagyunk, de SZERETNÉM, NAGYON SZERETNÉM, HOGY AKARJAK VELÜK FOGLALKOZNI, SOKAT! HOGY MAGAMTÓL ÉREZZEM ÚGY, HOGY IGEN, EZT AKAROM, EHHEZ VAN KEDVEM, TÖK JÓ LESZ! És nem tudom, hogy másoknak ehhez hogy van képességük, és nekem miért nincs. Mit csináljak, hogy legyen?
2013. júl. 8. 17:48
 2/16 anonim ***** válasza:

nem vagy rossz anya. "Csak" ember. Én is ugyanilyen vagyok, mint te. Képtelen vagyok leülni és játszani velük, szétunom magamat "játék" közben. Egyedül azt szeretem, amikor foglalkoztatni kell őket és én is tudok festegetni, meg gyurmázni velük. Kb. fél órára...


de pl ott van anyósom... hát frenetikusan ért a gyerekek nyelvén, órákig képes mellettük ülni és játszani velük.


Nem tudom mitől van ez. De arra azért te is figyelj, hogy ne érezz ezért bűntudatot, mert te is ember vagy a gyarlóságaiddal együtt.


Amúgy meg fogadok, hogy jön most a sok szuperanyu okoskodni, akik majd jól leoltanak itt téged.

2013. júl. 8. 17:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/16 anonim ***** válasza:

Akkor csináld azt velük, amiben szívesen részt veszel és ne erőltesd amit nem szeretsz. Töltsetek minél több időt kinnt a szabadban, úgyis az a legegészségesebb a gyerekeknek is, a többi foglalkozást majd megkapják az óvodában, bölcsődében.

Egyébként kár, hogy nem dolgoztál a gyerekek előtt. Talán jobban tudnád értékelni ezeket a csodálatos éveket. Nem akarlak elkeseríteni, de ha csak nincs valami csodamunkád, akkor dolgozni még a gyerekezésnél is fárasztóbb. Ott is minden nap ugyanazt kell csinálni. Az is általában monoton tevékenység, megspékelve egy főnökkel.

Én még csak azt tapasztaltam meg, hogy milyen csak dolgozni, illetve milyen csak gyerekkel lenni, de így is biztos vagyok abban, hogy az a legnehezebb, amikor gyerek mellett kell dolgozni.

2013. júl. 8. 17:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/16 anonim ***** válasza:

Ez teljesen normális, csak sokan elfojtják és maguknak is hazudnak.


Majd változni fog ez is. Próbálj meg több időt tölteni a pároddal, a gyerekek nélkül. Passzoljátok őket le a nagyszülőknek.

2013. júl. 8. 17:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/16 anonim ***** válasza:
Sajnos nalam ugyanez a problema. En is tobb eve vagyok itthon a gyerekekkel. Nincsenek barataim. Neha osszefutok mas anyukakkal es jatszanak a gyerekek de nincs olyan hogy programot csinalnak gyerekek nelkul. Ferjem sokaig dolgozik. Mi kulfoldon vagyunk igy meg az sincs hogy a hetvegen a nagyieknak lepasszolnank oket. Szerintem az a baj hogy nincs felnottes programunk tul sokat allandoan a gyerekekkel vagyunk. Imadom oket, es mindig elgondolkodom ezen es megfogadom hogy holnaptol jobb lesz de meg nem sikerult. Az anyos vagy barki ahogy elso irta azert tud ennyire ellenni a gyerekekkel mert nincs 24 oraban veluk. Teljesen mas amikor csak par ora jut valakinek a gyerekekbol.
2013. júl. 8. 17:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/16 anonim ***** válasza:
Én is ilyen vagyok, és nagyon rosszul érzem magam miatta. Leülök a lányommal játszani és pár perc után iszonyatosan elálmosodom, alig tudom nyitva tartani a szemem. És már azon jár az agyam, hogy mi dolgom lenne a háztartásban. Én a kialvatlanságra tippelek, na meg hogy belefásultam egy kicsit a háziasszony+anya szerepbe...sajnos.
2013. júl. 8. 18:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/16 anonim ***** válasza:
Bevallom, én is ilyen vagyok, de azért nem érzem magam rossz anyának. Nem vagyunk egyformák, nem mindenki élvezi az órákon át való játékot, magyarázást, homokozást stb. Ha valaki ezért megszól, hát tegye, nagyon nem érdekel. Te se rágd ezen magad szerintem.
2013. júl. 8. 18:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/16 anonim ***** válasza:

az az anyós 5 gyereket nevelt fel, lehet van is érzéke a gyerekekhez:)


örülök, hogy a kérdezőn és rajtam kívül más is ki meri mondani, hogy bizony a gyerekkel fél órát foglalkozni sokszor fárasztóbb, mint 8 óra munka...

2013. júl. 8. 18:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/16 anonim ***** válasza:

én is így voltam mikor a vége fele járt az időm otthon


csak tettem-vettem de valahogy semmi nem volt jó, a gyerekek elvoltak kint bent és ennyi


akkor változott meg mikor újra munkába álltam valahogy az önbecsülésem is helyre zökkent és felértékelődött a gyerekekkel töltött időm


az a könyv : csak egy szösszenet náluk is vannak unalmas napok de ha ez is benne lenne a könyvben akkor nem venné a kutya sem :-)

olvas inkább Pöttyös Pannit szerintem az reálisabb

2013. júl. 8. 18:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/16 anonim ***** válasza:
De Hölgyeim! Ti beleuntatok ebbe az egészbe, erről van szó. Biztosan remek anyák vagytok, meg háziasszonyok, de ez már nektek kevés. Elintéztek mindent, ami a gyerekekkel kapcsolatos, biztos rend van nálatok, meg van kaja, de közben ti szép lassan bekattantok. Valamit sos változtatni kellene, mert ez így hosszú távon nem lesz oké.
2013. júl. 8. 19:18
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!