Nem akarok gyereket. Egyfolytában ezen őrlődöm, hogy mi lesz így a kapcsolatommal?

Ha nem hát nem. nagyon sok olyan pasi van főleg 40 körül (sőt fiatalabbak is) aki nem akar gyereket.

Békülj ki magaddal és keress olyan társat akinek úgy szintén esze ágában nincs gyereket vállalni. Nem lesz nehéz. Nincs az megírva sehol hogy hány gyereket kell felnevelni.

2. folyt

Ha valakit meg idegesítenek a gyerekek az meg véletlenül se vállaljon, mert azt a gyerek fogja megkeserülni de nagyon.

Ha nem akarsz szülni, ne szülj!

Egy gyereknek akkor jó, ha őt tiszta szívből akarták. És te nem akarsz még egy kicsit sem gyereket, hát akkor miért kéne szülnöd, csak mert mások úgy gondolják?

Vannak ilyen emberek.

És az, hogy mi a garancia arra, hogy rád fogja nyitni az ajtót? Semmi. Hogy ez a nevelésen múlik? Nem csak azon, hanem a szereteten, a törődésen, a kitartáson és még sok mindenen. És egy gyereket nem azért nem fogja rád nyitni az ajtót, mert nem úgy nevelted, ahogy a társadalom elvárta. Egy gyerek akkor fogja rányitni a szülőre idős korában az ajtót, ha az a szülő szerette, tisztelte, becsülte őt, foglalkozott vele és minden tőle telhetőt megtett érte. Hibázni emberi dolog. És nem mindenki tökéletes. De attól még mindenki megteheti a magától legtöbbet telhetőt.

Én sem tartom magam tökéletes anyának, nem is vagyok az. Vannak hibáim. De imádom a fiamat és megteszek érte mindent. És nagyon sok nehézséggel kell nap mint nap szembenézni, nem fenékig tejfel a gyereknevelés, de hihetetlenül sok örömet tudnak okozni az életben. És ezért megéri. Megéri, hogy boldognak lássak egy olyan embert, akit én akartam, akinek a világon létéhez hozzájárultam.

És azt is mondják, hogy mindenkiben benne van az anyai ösztön, szerintem benned is, csak nem mindenkiben olyan erősen. És van akinek előbb "kell", hogy gyereke szülessen és csak utána jön rá, hogy mennyit veszített volna.

De olyan is van, akiben olyan mélyen szunnyad ez az ösztön és vágy, hogy elő sem jön. Mint ahogyan eddig benned sem. És lehet, nem is fog.

És ha ez így lesz, akkor én a te helyedben nem is szülnék. Mert nem igazán van értelme. Mert lehet hogy utána te lennél a legboldogabb ember a világon, de az is lehet, hogy örök életedben bánnád és akkor az a gyerekednek sem lenne jó. Nagyon nem.

Hiába érzed úgy, hogy ő neked a tökéletes, de ez nem kölcsönöm. Mármint hiába vagytok meg jól, ha nem közösek a vágyaitok, a céljaitok. Így nem vagytok tökéletes társai egymásnak.

Mert előbb-utóbb ő azzal fog folyton jönni, hogy gyereket akar, te meg azzal, hogy nem akarsz gyereket. És ez meg fog látszódni a kapcsolatotokon is. Mert a párod nyilván egy olyan emberrel akarja leélni az életét, aki megadja neki a gyereket. Vagy legalább is meg akarja. Mert ez nem mindig az akaraton múlik.

Te pedig egy olyan emberrel akarod leélni az életedet, aki hozzád hasonlóan nem akar gyereket, hanem veled élni édes kettesben.

És mi ez, ha nem akadály egy tökéletes kapcsolat előtt? Vagy inkább gátja annak, hogy egymás tökéletes társai legyetek.

Nem muszáj minden nőnek szülni, sőt! Elég soknak inkább nem kellett volna, még egyet sem... :)

Ezzel békülj ki, fogadd el magad és kész! A párod tudja amúgy, hogy mit gondolsz erről a témáról?

Azt írod, hogy a 10 év alatti gyerekekkel nem tudsz mit kezdeni. Az idősebbekkel igen?

Talán hülyén hangzik, de akkor mi lenne, ha örökbe fogadnál/fogadnátok egy 10 év körüli árva gyereket? Így "megúsznád" a baba- és kisgyermekkort és jót tennétek annak a gyereknek.

Rengeteg árva gyerek van az országban, akik nagyon vágynak egy szerető családra és a nagyobbak általában már nem kellenek senkinek... :(