Ti vállalnátok babát a helyemben? Vagy én vagyok túl paranoiás?
6 éve vagyunk együtt a férjemmel, van mér egy 20 hónapos lányunk. Ő 12 éve dolgozik ugyanott, én 3 év után jöttem el szülni, ugye a GyED le fog járni hamarosan. Várnának- várnak vissza. Rengeteget beszélünk arról, hogy szeretnénk még egy kisbabát, mindig úgy voltunk vele, hogy 2- 2,5 év korkülönbség lenne az ideális. Szóval terveim szerint is úgy szerepelt, hogy 4-5 évre "kivonom magam a forgalomól". Továbbra is így érzem, ezt szeretném, de mostanában annyi helyen lehet olvasni, hogy 15 év után kirúgták, munkát keres, de nem talál, szülés után nem tudott visszamenni dolgozni stb.
Egyébként saját házunk van, hitel nélkül (ebben szerencsénk volt), autó hitelre van. Pémz is van félretéve.
De olyan "félelmetes", hogy mindenki azt írja, mondja, nem tud mit csinálni, nem talál munkát, egyedül maradt 2-3 gyerekkel....
Annak a kb. 3 embernek, aki nem ugrott nekem, hanem normálisan elmondta, ő mit tenne, mit gondol, annak köszönöm a segítségét.
Aki pedig ilyeneket válaszolt, "mert ha én nem, akkor te sem, ha én igen akkor te is vagy hogy, nem ismerhetjük a helyzetet stb..." az egyáltalán minek írt?? Igen, saját tapasztalatokra vagyok, lennék kíváncsi, és ebbl a szempontból teljesen mindegy, hogy melyikőnk mivel foglalkozik,.
válasza:10es vagyok, nem akartalak megbántani a válaszommal, mint írtam megértem a problémádat, de ha úgy álltok anyagilag (már pedig ahogy leírod szerintem úgy álltok) akkor ne parázz rá. Tényleg sosem lehet tudni mit hoz a jövp és ha minden álmotok egy kistesó akkor próbáljátok meg.
Tapasztalatként akkor leírom, hogy bár egy másodpercre meginogtam, amikor a környezetemben mindenki visszament a gyerkőc másfél éves korában dolgozni, de mi alapból 2 vagy akár 3 babát szeretnénk (persze utóbbi majd kiderül, hogy hogy bírjuk 2vel, mennyit vesz ki belőlünk, hogy tudjuk megoldani, mert segítség igen kevés van) Anyagilag úgy érzem megengedhetjük magunknak a második kicsit aki májusban születik, de ha parázunk mindenen, akkor azt kell mondjam könnyen be lehetne a mai világban fordulni.. Legalábbis én így gondolom. A munkahelyed, ha csak nem szűnik meg addig megvár amíg vissza nem mész a második gyerkőc után.. nézd a jó oldalát, gyeded az lesz. Emiatt meg nem szabad túlgondolkozni a dolgokat, mert ennyi erővel akkor a támogatásokat is elvehetik egyik napról a másikra.. vagy ne adj isten apukát baleset is érheti (hogy ne mindig az elhagyós példa legyen) Muszáj pozitívan és a saját életetekből a lehető legjobbat kihozni. Ha úgy érzed, most babáznál, a munkahelyed most stabil és a férjednek is van állása akkor én a baba mellett lennék. Hiszen sajnos nincs arra sem garancia hogy pl egy év múlva nem lesz leépítés és abban pl nem leszel benne.. De ezt tényleg ti látjátok és ti tudjátok, hogy mi az ami nektek belefér. Mi bevállaltuk és örülünk is neki, hogy így alakult. Sőt, még a munkahelyemről akikkel beszélgetek, mindig mondják is, hogy maradjak csak otthon, nem hiányozna az a hülye légkör, túlóra, idegeskedés stb. Ha meg ki akarnak rúgni akkor meg várjanak még pár évet, utána megtehetik.
válasza:Én nem vállalom.
Ha most visszamegyek és kirúgnak/elhagy a párom/meghal a párom stb, akkor "csak" 1 gyereket kell eltartani, megoldani a napi problémákat. Visszamegyek, újra kiélem magam a munkámban, újra bedolgozom magam egy céghez és jöhet a következő baba.
DE:
- én most annyira nem is vágyok babára. Ha babás ismerősöknél vagyunk olvadozok, de "józanul" emlékszem a nehézségekre is.
- szerettem a munkámat, de érzem hogy butulok az itthonlétem alatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!