Miért vállal még második, harmadik. Babát is az, aki már az első mellett sem tud félretenni sem maguknak, sem a gyermek jövőjére?

Az utolsóval teljesen egyet értek. Ez a kérdés megint csak arra jó, hogy borzolja a kedélyeket.

Kiváltság kellene legyen a két gyerek? Csak a tehetősebbeknek (akik tudnak félre rakni is) legyen több gyerekük? Feltételezem kérdező ti tudtok félre rakni, de a környezetedben van olyan család akik nem és mégis bemerik vállalni a több gyereket. Ez mindenkinek a saját dolga.

Az én szüleim sem tudtak sosem félre rakni. Mindenünk megvolt.

Arról nem is beszélve, hogy ha te havi 5000ft-ot félre raksz a gyerekednek, mondjuk 18 éves koráig azzal nem lesz kisegítve túlzottan. egymillió 18 év múlva semmi lesz, kb mint most 100 000 Ft.

Nyugodtan le lehet pontozni.

Nyilván azért nem mindegy,hogy mennyi pénzről van szó, aminek kellene maradnia hó végén!

Én senkit nem ítélek el, mert nem tisztem, csak nem értem. Ismerősi körben pl. van egy pár, akinél a 3. baba jön, de anyuka szó szerint sírva fakad, ha két nappal csúszik valami juttatás! Nálunk alap, hogy annyi legyen, hogy a szerencsétlen gyerek mondjuk 26-án betegszik meg, akkor meg tudjam venni úgy a gyógyszert, hogy még enni is tudjunk!

Meg igyekszünk arra is gondolni, hogy mi van ha a gyerek majd tovább akar tanulni! Ezért is vállalunk max. két gyereket! Mert nyilván, ha az egyiknek biztosítom,akkor a másiknak is jó lenne!

Mi úgy gondolkodunk, hogy a gyereket nem 10 évre szülöm, hanem egészen felnőtt koráig, amíg a saját lábára nem áll. Persze imádok babázni, szülnék én akár 4-et is, de nem feltétlenül az a fontos, hogy én mennyire szeretem a gyerekeket!

Azért azt sem szabad elfelejteni, hogy elég kiszámíthatatlan világban élünk, ahhoz, hogy ne rakjunk félre majd lesz vhogy alapon. Az ilyen emberek szoktak kiírogatni olyan kérdéseket június táján, hogy "nincs miből nyaralni vinni a gyerekeket, mi lesz" vagy " elromlott a mosógép és nincs pénz újra, mi lesz". Lehet felháborodni, meg megkövezni apumat, hogy milyen jól keresett anno, de mikor gyerek voltam, mindig volt megtakarításunk, nem milliós összegek, de valamennyi mindig kivétel nélkül volt számlán is, otthon is. Nem okozott gondot, ha a kocsi bekrepált és 50ezerért javítani kellett vinni vagy nyáron egy egy hetes nyaralás a családdal szintén mindig ott volt. Hozzáteszem, hogy a nyaralás szó nem júniusban jutott az eszünkbe, hanem egész évben lett rá félretéve valami. Ezt hívják előrelátásnak, ami sok emberből hiányzik.

Tehát az az ember, aki úgy vállal gyereket, hogy még anélkül sincs 1 ft-ja sem a számlán, hát jó tegye, ő dolga, csak akkor lesz szíves mellőzni a kérdéseit majd, hogy mit csináljon, ha a gyereknek nem tud tankönyvet venni suliba, vagy mit mondjon a gyereknek, ha az 1 napos osztálykirándulásra sem mehet, mert nem jut rá. Megtakarítás a mai világban mindenhol kellene, hogy legyen. És nem milliós összegekről beszélek. Aki pedig 5000 forintot nem tud félrerakni egy hónapban, az elvileg gyereket sem tud felnevelni, mert a pelenka, babás cuccok (használtan...) és egyéb szükségtárgyak elég sok pénzt elvisznek a kasszából. Spórolni az tud, aki akar. Ez ugyanolyan, mint a kövéreknél a "Nem sportolok, mert nincs időm" c. kifogás. Arra van időnk, amire szánunk. És ez a pénzre is igaz. Akinek van pénze gyerekre, annak anno lett volna félretenni is. Lehet lepontozni, meg megsértődni, de ez így van. Az igazság gyakran fájdalmas...

Miért kell hetente háromszor megkérdezni ezt?

Mindig is voltak, és lesznek ilyen családok, szülők. Nem mindenki gondolkodik így, mint az ide írogatók többsége. Lehet itt ítélkezni és fröcsögni, hogy mennyire rongy emberek ezek, de nem fognak megváltozni. Inkább örüljön az, aki szép életet tud biztosítani a saját családjának, ne mások baján idegeskedjen.