Önzőség vagy tesó?
Van egy kisfiunk aki most 14 hónapos. Sajnos nem volt egyszerű a szülés, utána Dévényre jártunk egy évig, szóval nem úgy indul az életünk,ahogy akartuk.
Bennem ez annyira nyomot hagyott, hogy nem igazán szeretnék másik babát.
Illetve ez az egyik ok! Én úgy érzem,hogy egy gyerekes vagyok! Imádom a fiam, de tényleg úgy érzem, nekem ő elég. Egyáltalán nem érzem a hiányát egy másik gyereknek! Sajnos a terhességem alatt sokat híztam, elég nagy küzdelem árán adtam le eddig 37 kg-ot. Nagyon megszenvedtem érte, gyűlöltem a kövérségem. Most biztos hiúnak gondoltok, de nekem tényleg depressziót okozott a túlsúlyom, a kinézetem, hogy nem tudtam normális ruhát felvenni stb. Ettől is tartok, hogy ismét meghíznék, és nem bírnám leadni!
A fiam ráadásul még mindig nem igazán alussza át az éjszakát!
Szóval így mindent összenézve, én nem érzem magam képesnek egy másik babára!
A férjem viszont nagyon szeretné! Szerinte kell egy tesó az embernek, akivel felnő, akire számíthat.
Én ezt értem, de ha a legkisebb porcikám sem kívánja a gyereket, sőt ismerve magam, később sem fogja, vállaljam be mégis, hogy aztán lehet,hogy nem élvezem, hogy egy boldogtalan idegbeteg anya legyen belőlem!
Volt már így valaki?
Ha most nem akarsz gyereket akkor ne vállalj. Nem lenne jó senkinek. Sem neked, sem a babának. De még a kisfiad és a férjed is megsínylené. Én sem akartam sokáig másodikat. A lányunk 7 éves volt mikor elkezdtem rajta gondolkodni, két év múlva született meg. Persze jöttek az okosok, hogy mégis csak szültem miért nem lehetett korábban, most hogy fognak együtt játszani.. A gyerekek köszönik szépen jól vannak, szeretik egymást, tudnak együtt játszani, de vannak kis barátaik is, akikkel korosztályuknak megfelelően játszanak. Én nem azért szültem hogy a lányomnak legyen játszópajtása, hanem magam, a férjem miatt. Ha ez önzőség akkor az vagyok :)
Nővéreméknek egy gyerekük van, nagyon szépen élnek, nem hiányzik semmi az életükből.
Egy gyereket csak akkor szabad bevállalni, ha szeretnéd.
Átérzem a helyzetedet. Én is így gondolom/érzem a tesóval kapcsolatos kérdést.
A fiammal más problémák voltak, néha még most is elbőgöm magam, ha rá gondolok. Imádom, a mindenem, teljesen rá tudok figyelni. Játszunk, mászkálunk, programokat szervezünk. Nem lennék képes, sem érzelmileg, sem fizikailag még egy gyerekre. A férjem sokáig forszírozta a tesót, de kerek-perec, ellentmondást nem tűrően elmondtam az indokaimat, hogy miért nem. Megértette.
Mellesleg érzelmi zsarolásnak tartom azt, ha az anyukának, aki nem akar tesót szülni, olyan dolgokat mondanak, hogy egyedül lesz, nem lesz játszópajtása stb.
Nagyon egy cipőben járunk. Én sem szeretnék 2. gyereket. Világ életemben 1-et akartam. 1000 okot tudok sorolni, hogy miért, de persze ezt a legtöbb ember nem érti meg, rögtön rátromfolnak. Én nem hinném, hogy ettől rosszabb vagyok. Imádom ezt a kislegényt, és ennyi! Párom megérti, bár tudom ő még szeretne másikat. Most vagyok 35, nekem ez így jó. Ha egyszer mégis úgy gondolom/juk, akkor lesz másik. Én nem mondanám, hogy ez önzőség.
(Aki mégis így gondolja, sorry, kapja be!)
Köszi Nektek!
Hát igazából én anno úgy gondoltam,hogy kettő lesz, de most, ahogy vagyunk, már nem így gondolom! :)
Én tényleg végig aggódtam a fiam első évét, sőt mivel ugye voltak gondok az elején, sokkal aggódósabb lettem. Ha már megjelenik rajta két pötty, pánikolok! Még egy gyerekkel ezt megcsinálni...Hát nem hiszem,hogy menne!
Az a baj,hogy én nehezen osztom meg a figyelmem és szeretetem! Nem tudom,hogy a fiam mellett tudnék egy másik gyereket ugyanúgy szeretni. Ez is az egyik félelmem,hogy nem szeretném ugyanúgy!
Nekem van tesóm, de 5 és fél év van közöttünk! Igazából mi felnőtt korunkra lettünk igazán jóban. Ráadásul ő fiú, szóval ez is nehezítette, hogy gyerekkorunkban nagyon más utat jártunk! Ezt is mondtam a férjemnek,hogy mi van, ha nagy különbség miatt nem szoknak úgy össze. Márpedig ha szülök is másodikat, még 3-4 évig biztos nem!
Engem nagyon idegesít ez a mostanában divatba jött hozzáállás, miszerint a már meglévő gyerekünknek szülünk egy kistesót. Ez akkora marhaság. Nem kistesót szülünk, hanem egy másik igazi gyereket, akit ugyanolyan jogok illetnek meg, mint az első gyereket. Nem a nagytesónak szüljük, vagy adjuk ajándékba a kisbabát!
Ha nem akarsz még egy gyereket, akkor ne szülj, mert ez mindenkinek rossz lenne, de elsősorban a "kistesónak", mert ilyen hozzáállással, pláne hogy nem igazán akarod, eléggé hátrányból indulna.
Én is tipikus egy gyerekes anyuka vagyok, érzem magamon, hogy nem tudnék még egy gyereket úgy szeretni, mint a kisfiamat, ezért nem lesz több gyerekem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!