Sokak szerint önzőség az első gyerekkel szemben. Tényleg?

Az első gyerekünk után úgy döntöttem, hogy nem tárolgatom a babakocsit és a ruhákat, pár kiegészítőt.

Igazából amiatt, mert a babakocsit gyűlöltem. Életem egyik legrosszabb döntése volt!

A ruhákat turiba, börzéken olcsóbban betudom szerezni, mint boltba. Plusz, úgyis mindig mindenki ruhákat vesz a születendő és már meglévő gyermeknek a családból.

A kiegészítők, mint pl. cumisüveg.. volt belőle 5 fajta és vagy 40 darab. Na, lehet hogy a második sem fog sokáig szopni és fejnem kell majd neki, de rájöttem, hogy a MAM termékek a legjobbak. (Persze, ízlések és pofonok)

Szóval, keresgélek babakocsit és egy 140ezer forintos meg is felelne. Ne lenne gond a pénzzel, megtudjuk venni. Az első gyereké mindennel együtt 55ezer volt. Emiatt már megkaptam azt, hogy miért kell a második gyerekkel kivételezni azonnal?

Én nem hiszem, hogy kivételezés lenne. A lányunk első évében csak pamperst viselt, utána kipróbáltuk valami miatt a LIDL-s pelenkát és már csak azt kapja. Sokkal olcsóbb havonta a pelenka kérdés.

Pont ezért a második gyerekünk is LIDL-s pelust fog kapni születése óta..

Mostanság egyre többször vágják a fejemhez azt, hogy nem kell extra dolgokat venni a második gyereknek.

Pedig nem veszek extra dolgokat. Szimplán az a helyzet, hogy szerintem kitapasztaltam azt, ami jó volt és ami nem.

Az első gyereknél nem vettem előre hordozót, mondván nem fogom így cipelni, azért van a babakocsi. Átkozom magam a hül*eség miatt, mert buszozni baxott nagy babakocsival kissé nehéz, főleg ha helyből megvan 20 kiló és a gyerek még meg se született!

Ezen kívül vannak még olyan dolgok, amiket szeretnék venni és tenni a második gyerekkel, ami az elsőnél nem volt.

Szerintem hül*e egy felfogása van a körülöttem lévő embereknek. Mivel játékból sem fogom megvenni ugyanazokat. Minek két formabedobó, ha elég egy is a két gyerekre?!