Gyakran érzitek ti is hogy mennyire igazságtalan az élet?
Egyszerűen nem értem hogy lehet ekkora különbség az emberek között, hogy ami valakinek elsőre sikerül az a másiknak vagy soha vagy csak nagyon keservesen. Úgy érzem bármennyire is kepesztünk soha nem jön össze nekünk semmi. Két gyermekem van és nap mint nap azon aggódom hogy fogok-e tudni megadni nekik azt ami szükséges. Gyesen vagyok a tartósan beteg kislányommal és persze nem találok munkát olyat ami mellett el tudnám indítani reggel a gyerekeket. A férjemet lassan egy éve hitegetik egy külföldi munka miatt, mellettünk meg mások egy hónap alatt ki jutnak. Nem egészen értem hogy van ez? Lassan már senkiben sem bízom és néha nagyon elegem van az egész szaros életünkből. Csak a gyerekeim tartják bennem a lelket. Szörnyű mikor azt kell mondanod a gyermekednek hogy sajnálom de ezt nem tudom megvenni most és nem valami játékról van szó.
Bármi amit eddig elértünk, ha elértünk valamit azt nagyon keservesen értük el és gyakran kudarcot vallottunk. Persze valahogy mindig tovább haladtunk és azóta is próbálunk talpra állni, de már úgy érzem nincs erőm tovább harcolni. Nincs kedvem ki menni az utcára emberek közé hagyjon mindenki békén. A gyerekeket sajnálom a legjobban ők nem tehetnek semmiről és mégis ők szenvednek mikor nincs elég türelmem hozzájuk vagy nem akarok játszani velük mert épp élni sincs kedvem.
Gondolom mindenkinek megvan a maga problémája nem is tudom mit várok most tőletek, de talán az is ad erőd hogy most ezt ide leírtam.
Köszönöm mindenkinek aki ezt elolvasta.
Szia!Lehet,hogy rosszul teszem,de amikor egy-egy rosszabb hangulatú nap jön,mindig felrázom magam,hogy "hééé,ne siránkozz,minden oké".Annyi tragédiáról,rossz sorsú emberről hallunk manapság....Ilyenkor elgondolkodom rajta,hogy milyen szerencsések vagyunk hozzájuk képest!Ki tudja mi történik pár óra,nap múlva?!Örülök minden percnek,még ha nem is felhőtlen alkalmanként.
Én hiszek abban,hogy a negatív gondolatok negatív eseményeket vonzanak,ezért tényleg próbálok vidám lenni.
Igenis harcolj tovább,a gyermekeidért és magatokért is!
Ne keseredj el,fel a fejjel!Üdv
Szia! Bizony senkinek sem könnyű. Mi a párommal ketten vagyunk egy félkész házban, aminek fürdőszobája sincs. Most várjuk az első babát. Már letettem róla, hogy az idén kész lesz a fürdőszoba, de mosógépet muszáj venni, kályhát muszáj rakni, mert télen már hárman lesznünk. Van, amikor a pokolba kívánom az egész helyzetet. Rengeteg az adósságunk, ma éppen fáradt és nyűgös vagyok. Hogy még egy kis pénzhez jussunk, most délutáni munkát vállaltam, azt csinálom ezerrel, de már van, hogy azzal is álmodok. Ha nagyon elkeserítő a helyzetünk, egy-egy nap, megszólal néha a férjem, hogy „tudod, mindig kialakul valahogy. Az a fontos, hogy együtt vagyunk, és szeretjük egymást”. És úgy érzem, mindig ez a legfontosabb. Sokkal jobb, ha nincs semmid, de van egy párod, akvel imádjátok egymást, mintha mindened megvolna, de nem lenne melletted senki. KItartást kívánok neked.
17 hetes pocis
Köszönöm mindenkinek a válaszát, már ez is jól esik.
9.49-nek. Azért nem sikerült eddig mert nincs már olyan ismerős akiben megbízunk és aki tényleg segítene. Csak az ígérgetés, majd ekkor majd ekkor. Legutóbb egy "barát" ajánlotta egy németországi munkahelyre, be is adtuk a papírokat, de azóta sem történt semmii. Először az erkölcsi veszett el állítólag a postán, aztán lekértünk egy másikat az kiért. Azt mondta a főnök, hogy két hét, azóta megint eltelt egy hónap és a főnököt meg nem lehet elérni. A többiek meg lassan már jönnek megint haza. Nekünk meg csak a remény maradt. Közben persze az otthoni munkahelyen leszámolt, mert úgy volt hogy mehet július végén. Indulás előtt 3 nappal szóltak hogy mégse. Tavaly ki ment Németbe, de persze csak át verték, átment Hollandiába, de pár hónap múlva jönniük kellett haza.
Hát röviden ennyi. Minden segítségnek örülök, de nagyon bizalmatlanak vagyunk.
9:56 köszönöm neked is a megnyugtató sorokat. Tudom hogy sokan küszködünk hasonló problémákkal, csak már olyan jó lenne egy kicsit jobban élni. Nagyon nehéz gyerekorom volt és minden vágyam hogy a gyermekeimnek sokkal jobb lehessen mint nekem volt, de úgy érzem ez nem fog sikerülni.
Bocs mindenkitől hogy ilyen sokat írok, de olyan jó valakivel beszélni erről. Néha jobb egy vadidegen mint 10 barát.
9.56-os vagyok. Miért olyan fontos külföldre kimenni? Itthon semmilyen lehetőségetek nincs? Mivel foglalkozik a párod?
Különben meg ne aggódj a gyerekek miatt. Bármennyire is máshogy látszik, a gyerek sosem azt hálálja meg, ha egy újabb valamit vásárolsz neki, hanem ha leülsz mellé a szőnyegre és játszol vele.
Szia!
Hááát sajnos pontosan tudom mit érzel... :(
Én próbálok nem stresszelni rajta, hogy mi lesz holnap, hogy mit eszünk, hogy miből veszek pelenkát stb. De sokszor nagyon nehéz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!