Nem borultok ki minden nap végére többgyermekes anyukák?

:-) Szegénykém!

Én is voltam így, aztán átlendültem a fáradtságon, már nem is érzem. Maximalizmus már a múlté, ami a rendet illeti pl. Mikor a kicsi már megy, jobban tud egyedül játszani, sokkal jobb lesz.

Nekem is 4 éves lesz a nagylány, 2 évesek múltak az ikrek. Lányzó fél napos az oviban, ez az egyetlen nyűgöm, mármint az ovi. Viszem-hozom autóval , cipelem magammal az ikreket is. Hála Isten az fiúk nagyon szépen eljátszanak egyedül-együtt, néha nem is kívánnak oda, (náha meg persze folyamatosan ölben lennének még mindig). Nem könnyű. Mióta elkezdődött az ovi, a lányom 2x volt beteg, bár nem nagyon, a fiúk viszont azóta szinte folyamatosan minimum náthásak. Múlt héten egy napot voltam az egyik fiúval kórházban én is, 3 hét alatt kétszer fulladt be, azóta tüdőgondozót megjártuk, asztmára hajlamos, naponta gyógyszer megelőzésre, ......

Ők is még kelnek éjjel általában, ha nem betegek akkor is, és csak én vagyok jó, apa általában nem.

Majdnem 2 éves korukig nem volt túl sok szabadidőm, akkor kezdett sokkal jobb lenni a helyzet, így azóta elkeztem itthon dolgozni, ahogy van megrendelés, csinálom, és előre dolgozok. (tortát sütök, formát, ami a kívánság)

Megy a malomkerék, így csinálom.

Ma apa segített teregetni, jaj de jó volt! :-)

El kéne már menni a fodrászhoz is, egy hónapja készülök, majdcsak....

Ha van kedved beszélgetni néha, írj privit, szívesen társalgok, az sokat segít az emberen. :-)

Szerintem nagyon sok anya borul ki estére, nem véletlen, hogy sokan ide járnak kiereszteni a gőzt...

Van esetleg segítséged? Nálunk a férjem sokat segít.

Láttam már olyan anyát is, aki mindig türelmesen bánt a gyerekeivel, magával is foglalkozott, imádta a családját. Aztán közelebbről is láttam, amint leordítja szegény gyerekei fejét az út közepén, majd seggbe rugta. Erről ennyit.

Én csak magamból indulok ki, és azt mondom: KITARTÁS!!

Próbáld meg megtalálni a középutat. Tudom könnyen hangzik, de ha sikerül jól szervezned, akkor menni fog. Nekem is van három (a kicsi most 2), mellette dolgozom, sajnos segítségem ritkán van.

Igyekszem a heti menüt előre megtervezni, két napra főzni. A mikor ekkora volt az enyém, 1 nagy adagot főztem, betettem kicsi adagokba a fagyasztóba, csak ki kellett olvasztani. Ezzel sok időt lehet spórolni.

Egy csomó praktika van még, de rá kell szánni egy kis időt, míg megtervezed, viszont utána kifizetődik a dolog, mert magadra is jut idő, legalább egy esti forró fürdő egy pohár borral, és egy könyvvel. :)

De igen én is kiborulok, a férjem szerint túlságosan is néha. Ő egyfolytában dolgozik, szinte mindig ágyban vannak a gyerekek mire hazaér:(

Kötözködős válaszoló pedig szerintem itt éli ki magát, és az semmivel nem jobb dolog mint bevallani hogy valaki ki van borulva. Légyszi te is törődj a gyerekeiddel! Ja, hogy nincsenek? Bocs...

de. nekem 3 van 5-3-1 évesek. Leteszem a hajam estére. Sok okosat nem tudok mondani, imádom őket, ők az életem, sokszor próbáltam már "elmenni" kikapcsolni (férjemre hagyva őket) de sajnos azt vettem észre hogy 1. aggódtam mi lehet velük pedig ugyan mi lehetne, az apjuk is imádja őket tök jól elvoltak 2. nem bírtam leereszteni és "elfelejtkezni" kicsit róluk 3. ha bele is kezdtem valamibe (egyedül evés, olvasás, nyugodt vásárlás) azt vettem észre hogy ROHANOK a dolgommal hogy mielőbb otthon legyek...

Így aztán én nem tudom mi is a megoldás:) Kitartás, nem vagy egyedül a gondoddal.:)

Ja és még annyit, hogy én ugyanígy "kivoltam mint a liba" mikor csak 2 volt...a harmadik semmin se változtatott etéren, csak még 2-3 évre konzerválta a szoptatok-nem alszok vonulatot.:)