Gyerekvállalás miatt családi vita - ti mit gondoltok? Kinek van igaza?

Na, a mi családunkban mindenki ilyen zsarnok, mint a nővéred, ne haragudj. Lehetséges, hogy igaza van, na de ez mindennek a teteje, hogy azért mert ő nem ért egyet a húgotokkal, teljesen leveszi róluk a kezét, felőle menjenek a híd alá. Rendben van, ne segítsen, nem kötelezheti senki, de hogy ilyeneket a fejéhez vágni...érdekes. Szerencsére nekem nem ilyen a kapcsolatom a húgommal. Mégha nem is értek vele valamiben egyet, nem viselkednék ilyen csúnyán.

A kérdésedre a válasz: Most nem terhelném ilyenekkel a húgomat, nyilván elvetetni már nem lehet gondolom, akkor kár tetézni a bajt azzal, hogy te is belerúgsz mégegyet. Nyilván nem hülyegyerek, ő is tudja, hogy mit vállalt.

Hogy támogatsd-e? Ha van miből és szereted őt/őket akkor igen. Én támogatnám a testvéremet, hiszen ezért vagyunk egy család. Nem csak addig kell szeretni egymást, amíg az úgy tesz, ami szerintünk is jó Egy család vagytok, össze kell tartani, segíteni egymást. Persze nem azt mondom, hogy add nekik a fizetésed, de amit eddig meg tudtál tenni, azt ez után is megteheted. Szerintem.

- elmondanád a terhes húgodnak hogy hatalmas felelőtlenség volt a semmire gyereket vállalni? Tudom, hogy fogy a magyar meg hogy erről nem illik beszélni, de mégis családon belül vagyunk

Persze, hogy elmondanám! Ez a "fogy a magyar" meg nagyon buta megközelítés, ha fogy, ha nem, a semmire nem lehet gyereke(ke)t vállalni. Ennyire egyszerű a történet. Ilyen alapon mindenki szülhetne ész nélkül, nehogy elfogyjunk, de mi értelme ennek?!

Ha megteheted, segíts nekik, de a férj is kapja össze magát,és menjen el dolgozni mert ha túlságosan hozzászoknak a te segítségedhez a büdös életbe nem fognak dolgozni mert kényelmesebb lesz nekik ez az életforma. Ez érthető is.

3. vagyok

Ebben az esetben nem támogatnám őket. Majd ha a kényszer ráviszi az apukát, akkor szépen el fog menni dolgozni ahogy ti is. Kihasználnak benneteket! :(

OKé, pontozzatok le, nem nagyon érdekel. Mikor leírtam ezt, még nem mondta a kérdező, hogy a húguk ilyeneket mondot. Igen, így már más a helyzet, de valljuk be, ha ő normálisan állna a dolgokhoz és nem a segítségre építene, akkor igenis helytálló volt a válaszom. Mert én elég furcsának tartom azt a felfogást, hogy addig segítünk, amíg úgy cselekednek, ami nekünk még belefér, de ha igazán nagy baj jön, akkor onnantól kezdve le van tojva, ha szerintünk hülyeséget csinált. Na, mindegy, lehet én vagyok egy elmeháborott ember, aki nem hagyná szarban a testvérét...

Mégegyszer mondom, így már azért jogos, hogy a húg szerint majd a többiek eltartják, neki semmit nem kell csinálni!

Egyetértek a másodikkal.

Feltételezem, hogy nem tervezték a második babát... Majd ha meglesz a baba, inkább akkor beszélgetnék vele a védekezésről, meg hogy harmadikat akkor tervezzen, ha ők maguk tudnak gondoskodni róla. habár azt is megjegyezném, hogy nem egy olyan babáról tudok, akik védekezés mellett fogantak meg....

Arról, meg hogy a továbbiakban támogasd-e? Nem értem a kérdést: most sokkal nagyobb szüksége van a támogatásodra, mint eddig... miért pont most vonnád meg tőle, amit testvéreként megtehetsz érte?! Ráadásul mit érnél el vele?

Én továbbra is megtenném, amit tudok.