Miert vallalnak egyes nok osszehamarkodottan gyereket?

Szia!

Jól látod. Én sem "futó" kapcsolatba szültem. 8 éve voltunk együtt és 2 éve házasok! Nekem az is fos fontos volt, hogy dolgozzak előtte, hogy ne csak a gyes-t kapjam!

Sajnos sokan felelőtlenek, nem védekeznek megfelelően és pl. úgy esnek teherbe, hogy a párjuk azt hiszi, hogy szed gyógyszert, így akarják magukhoz láncolni, de ebből legtöbbször szakítás van.

Én sem futó kapcsolatba szültem gyereket. A 4. évfordulónk után 10 nappal született a lányunk. Akkor már közel másfél éve házasok voltunk. Es most 15 hónapos kora óta egyedül nevelem. Mert kiderült, a férjem hiába akart gyereket, nem elég érett a gyermekkel járó kötöttséghez. Van viszont egy ismerős (férjem munkatársa), akiknél 3 hónap után esett teherbe a csaj. Most volt 2 éves a kislány, tervezetik a kistesót, es köszönik szépen, boldogok.

Szóval én már nem ítélkezem, az biztos.

nah igen! 20-30 év múlva is mennek tönkre házasságok... és felelőtlen emberek is mindig lesznek,akik nem védekeznek,nem gondolkodnak...

ezt a vitát meddőnek érzem,mert mindig lesz pro és kontra. fog találkozni olyan válasszal, aki 2 hónap után esett teherbe és már 15 éve boldog kapcsolatban,harmóniában nevelik gyermeküket, és fogsz olyan válasszal is találkozni,hogy sok évig tervezték,esetleg sokára is jött a baba, mindenük megvolt, mégis, még 5 éves sincs a lurkó,már el is váltak.

nagyanyáink korában (vagy még korább,nem is maguknak választottak férjet az emberek,hanem anyuci meg apuci azt mondta a 13-14 éveseknek,hogy tessék,ehhez az emberhez kell hozzámenned. és egy szó nélkül hozzámentek, sőt 60-70 évet éltek le egymás mellett! sosem felejtem el, párom nagyija mesélte, ők is így házasodtak össze a papával: 13 évesek voltak, a fiúcska családjának nagy föld, sok állat, hatalmas ház volt, persze hogy beházasították oda. nagyi elmondása szerint egész életében ellene volt az egésznek,sosem szerette a férjét igazán. szerette mint ember,mert rengeteget dolgozott, felnevelt 7 lányt,kiházasította őket mind, gyönyörű házuk volt,de sosem volt szerelmes sem ő,sem a férje,ezt érezték is mindketten. aztán nagyapa nagy beteg lett,majdnem odalett, nagyi éjt nappallá téve virrasztott az öreg mellett,nem aludt,nem evett. nagypapa mikor kicsit jobban lett,azt mondta nagyinak, hogy nem is tudta mi a szerelem mostanáig. meghalt szegénykém,de nagyi is rájött,hogy nem minden szerelem érkezik a Catrinával...

5 hete(!!!) ismertük egymást a - most már - férjemmel, amikor terhes lettem. Én jobban meg voltam ijedve, Ő egyáltalán nem, azt mondta, ennek így kell lennie, hiszen nagyon szerelmesek voltunk.

Most tavasszal volt ennek 6 éve, és 5 gyerekünk van.

Negyon szeretjük egymást, most is szerelemmel.Nem volt időnk, és szerintem nincs is szükség gondolkozni, hallgatni kell ott belül arra a cérnavékony hangra, ami megsúgja, mi a helyes.

Az a tapasztalatom,hogy ez már megint egy aki így csinálja rossz anya és felelőtlen ,de aki úgy mint én az csúcs szuper.

Akkor a te gondolkodásod alapján rólam meg van a véleményed és engem elítélsz úgy,hogy még nem is ismersz.

20 évesen lettem terhes,párom akkor 19 volt,1 éves voltunk együtt akkor költöztünk össze,és képzeld megtartottuk.Én voltam jobban kétségbe esve,nekem volt nehezebb.A párom egy fantasztikus,felelősségteljes,férj és apa lett, a kezdetektől mindenben segít,a kapcsolatunk csak jobb lett,együtt oldottunk meg mindent a baba mellett tanulásra munkát, a háztartást a problémákat.Már 3 éve vagyunk együtt, lassan 23 éves vagyok,párom 22,kisfiunk 1,5 éves,van saját lakásunk,autónk nagyon szeretjük egymást,most azon dolgozunk,hogy hamarosan vállalhassuk a második majd a 3ik babát.

Még két dolgot elmesélnék egyik barátnőm 30 évesen megismerkedett a párjával 1 hónap múlva eljegyezte rá 1 hónapra elvette,és 1 éve voltak együtt mikor megszületett a kislányuk,ennek már 5 éve azóta is boldogok.

Egy másik barátnőm 8 éve élt együtt a férjével,együtt várták a babát,a kisfiú 2 hónapos volt,mikor a 36 éves párja ott hagyta őket,mert rájött,Ő még nem érett ehhez,Ő még bulizna.

egy ismerősöm 5-6 éves párkapcsolat után ment hozzá a párjához, házasság után 1évvel született a kisfiú, aki ma már 3 éves, ők meg azóta elváltak. Ez LUTRI. Az ember csak reméli hogy a szülőség nem változtatja meg a párkapcsolatot, vagy ha igen, pozitív irányba. Maga az ember sem tudja mit hoz majd ki belőle az ismeretlen.

Persze tudok olyanról is hogy hat hónap ismeretség után házasság, gyerek és anyu már most babával a pocakban válna, mert lakva ismerte meg a férjét. Szerencse kérdése szerintem. Az élet hoz váratlan fordulatokat, a nők meg hoznak döntéseket, amik aztán jól vagy balul sülnek el, de ott marad a gyerek és én azért azt látom bármilyen szituáció is keveredik ki egy félresiklott párkapcsolatból, anyu azért nagyon igyekszik helyt állni egyedül is és felnevelni azt a gyereket. Ha mindenki a biztosra szülne csak, kihalna az emberiség, tekintve egyes példámat hogy sokszor a biztos sem biztos. Szerintem a nőket így hajtja a fajfenntartási ösztön.