Nincs kicsit túlparázva ez a mekkora lakásba lehet 2-3 gyereket vállalni kérdés?

Sokan meg vannak galydulva,mindenből a maxot akarja adni a gyereknek,ezért nem vállalnak sokan 1-nél több gyereket. Akaratlanul is elkényeztetik!

Mi 1 nagy és 1 fél szobás kis parasztházban lakunk,a nagyok a kisebb szobában,mi a kicsivel a nagyban.Hozzá építve csak egy konyha lesz,a jelenlegi konyhából egy nappalit csinálunk. Úgy alakítjuk majd a házat,hogy mindegyik gyerkőcnek saját kis szobája lesz (nem lyuk!) de ennyi. A terv már megvan,a kivitelezéshez kell még egy kis della,meg úgy 2 év. :-)

Üdv: 3 lányos,20hkm

Ja,és hogy hogy lehet egy parasztházat 4 gyerekhez alakítani? Amikor meg lett véve,be lett építve a gang- itt lett a kisszoba és a jelenlegi konyha. A nagyszobát ketté osztjuk,ott két gyerek elfér, a spájzból lesz egy háló,és a közlekedőből is lesz egy háló, a kemence-kémény helyén pedig egy beépített szekrény a két hálóé. Igaz,a spájzból szobává alakított helységben lakó majd keresztül jár a közlekedőből szobává alakított tesón,de akkor is meglesz a magánéletük! Mi pedig a jelenlegi kisszobába megyünk :-)

Pici,alig 50 nm-es ház,egy 6 tagú családnak.... Miért is kellene lecserélni,bővítgetni,ha a szülőknek van egy csöpp sütnivalójuk!! :-D

5-ös vagyok!

Már bocsánat, de normális hozzászólás is le lett pontozva.

És nem maga a pontozás bosszant, hanem, hogy nem lehet elfogadni más véleményét. Van aki így gondolja, van aki úgy.

Én nem szeretném a 2 gyerekemet egy lyukban felnevelni. Saját bőrömön tapasztaltam, hogy mennyire jó volt a saját szoba, saját kis kuckó és ez nem valami mai trend, hanem 30-40 évvel ezelőtt is voltak ily módon gondolkozó szülő. Nem éltünk luxusban, átlag család voltunk. De mennyire jó volt, mondjuk tiniként a barátnőmmel elbújni a szobában és jókat beszélgetni, nem anyám, apám tesóm szájában. Vagy a szerelmi bánatomat kisírhattam a párnámba, úgy hogy senki nem hallotta. :))

És senki nem mondja nekem, mondjuk, aki 3-4 gyereket nevel 50-60 nm-en, hogy nem vágyik nagyobbra. Vagy irigység beszél belőletek? Egy 3 szobás lakás még nem kacsalábon forgó palota, ahogy azt sokan gondolják. Lehet sokan elcsodálkoznának rajta, hogy milyen is egy ilyen ház, nem a rózsadombi villákra kell egyből gondolni.

Annyira, de annyira utálom ezt! Amellett, hogy sokan megkapják, hogy minek szülnek gyereket x összegre, a másik oldal is megkapja, hogy milyen luxusban él, mert manapság, ha valakinek nem 50nm lyuk jutott, az már luxus és elkényezteti a gyereket. Hát elárulom, hogy nem. Pesten többet kérnek egy kisebb, használt lakásért, mint amekkora a minek. Pedig mi újan vettük, jókor, jó időben, szerencsénk volt. Mondjuk kisebbet nem vettem volna.

Sajnos nem tehetek róla, hogy volt több pénzem egy 1 szobás lakásnál. Illetve tehetek én is a férjem is, mert tanultunk keményen, a férjemet jól fizetik, egyenlőre még nem esik nehezemre minden hónapban a lakáshitelt kifizetni. És nem kell ezt továbbgondolni, legális mindkettőnk keresete. :))

47nm-re várjuk a második gyerekünket, nem így terveztük, de ezt dobta az élet. Biztos vagyok benne hogy idővel majd lesz nagyobb, de ha tehetnénk sem költöznénk 85nm-nél nagyobba.

200nm-es családi házban nőttem fel, 5 tv van benne, apám alkoholista, anyám gyógyszerfüggő, öcsémmel cseten érintkeztünk úgy hogy ugyanazon a szinten laktunk.

Életem legboldogabb időszaka volt amikor nagyiéknál csöveztünk a kisszobában 4en,majd amikor megépült a házunk és a nagyszobában esténként apáék varrták keresetkiegészítésként a cipőfelsőrészeket, mi meg ott játszottunk a lábuknál, tv nem volt.

Tudom hogy jól döntöttem hogy most és ide vállaltam gyerekeket és nem vártam vele, míg 100-200nm-el többen nőhetnének fel.

Ne foglalkozzatok vele, szerintem valaki unatkozik és pontozgat!

A kérdésre válaszolva (bár nyilván én is kapom majd a minuszokat):)),én is úgy gondolom,hogy nem szülnék mondjuk egy másfél vagy két szobásba 3 gyereket!

Nyilván mindenkinek van példa, ellenpélda,hogy melyik miért jó vagy rossz.

Nekem külön szobám volt a tesómmal szerencsére. 5 év van köztünk és nem igazán hiszem,hogy normálisan tudtunk volna élni egy szobában.

Pl. ha csak arra gondolok,amikor ő 18 évesen már bulizott és hajnalban jött haza, én meg ott aludtam volna a másik ágyon!

Vagy,amikor először hazahozott egy lányt. Barátnőmék egy szobában laktak a tesóval kb. 12 nm-en! Mindig nálunk volt délutánonként, meg nem tudtak egymástól normálisan tanulni, vagy pl. azért vesztek össze, mert más fajta zenét akartak hallgatni, vagy szimplán a bátyja fel akarta hívni beszélgetni a haverokat, őt meg elzavarta!

Én úgy gondolom,hogy a jó az intim szféra mind gyereknek, mind felnőttnek.

A férjemmel nekünk is külön szobánk van. Kell,hogy legyen egy hely, ahova vissza tudunk vonulni!