Bébiétel vagy "házikoszt"?

én kényelmes vagyok,bébiétel a picinek,magamna rendelem a kaját. sok idő elmegy a főzéssel,azt az időt annyi minden másra lehet használni

van olyan akinek 100%ban elég a háztartás és a ygerekneveleés nem is vágyik másra és fontos h egyész nap süssön-főzzön,takarítzson. nálam a gyerek az első,aztán a párom és én-vagyis önálló kedvtelések és közös dolgok,aztán a háztartás.

neked kell érezni te milyen vagy.

ha nem sürgős-forgós,akkor bébiételezz,és ne legyen lelkiismeret furdalásod miatta,csak olyat csinálj amiben és ami mellett jól érzed magad.

jó babázást!

Én szeretek főzni, még bébiételt is :) Szóval nekem ez nem volt macera, arról nem is beszélve, hogy olcsóbbra jöttem ki, mert nyilván nem egyetlen adagot főztem.

Az üveges bébiétel csak kényelmi megoldás volt, ha éppen nem volt időm főzni, és már a hűtő is üres volt, akkor adtam ilyeneket, vagy ha mondjuk utaztunk valahova. Bár az otthon főzöttet is el tudtam volna csomagolni, csak az ugye nem áll el, a gyári meg igen, a vákuum miatt, na meg egyszer jól meg is jártam az otthonival, amikor rosszul csavartam rá a kupakot és beleburult a táskámba :S

Én imádtam kotyvasztani amikor még pürések voltunk :-)

Mind a kettőnek megvannak az előnyei. A bébis üvegeket miután kimosom,tudok bele tenni itthon készült pürét,le is fagyaszthatom benne,így később,amikor valamiért nem értem rá külön kaját csinálni a kicsinek,akkor csak elővettem,kiolvasztottam,felmelegítettem,és már gyűrte is be a kicsi.

A bébi ételeknél oda kell figyelni,hogy bizonyos dolgok ne legyenek benne- pl só. Bár van olyan bébi étel,amin fel van tüntetve,hogy nem tartalmaz hozzá adott sót,mégis az összetevőiben ott lehet olvasni,hogy van benne! Eleinte pedig nincs szükség semmilyen ízesítésre,a gyümölcsök,zöldségek természetes ízét kell hogy megismerje a gyermek! - persze ártani nem fog,ha egy kicsi só,cukor kerül a nagyobbacska bébi ételébe,de ilyenkor fokozottan ügyeljünk arra,hogy ne a saját szánk íze szerint tegyünk bele sót/cukrot,hanem a gyerekhez igazodva. Hamar hozzá szokik a sós,illetve cukros ízhez,ebből később az lesz,hogy pl: a paradicsomot,paprikát,és egyéb zöldségeket csak sóval lesz hajlandó megenni,és felnőtt korában sóimádó lesz (mint én). És hát mindannyian tudjuk,hogy a só egy "fehér méreg"...nem igazán egészséges!

Üdv: 3 lányos,11hkm

Az elején szerintem nem nagy kunszt, az ember összenyomkod néhány zöldséget, sosem értettem ez miért főzés, meg miért főzelék. Ahogy közeledik az egy éves korhoz a gyerkőc, a család kajájából az ízesítés előtt kiemelem a baba a adagját, az sem plusz munka.

Nekem most az nehéz, hogy a fiam éppen semmit nem eszik meg, két éves, a lányom meg most kezdett kóstolgatni, őt még etetni kell, iszonyat koszt csinál, közben a fiam reklamál,mert ki akar szállni az etetőszékből...

Egyébként szeretem a bébiételt is, pár üveggel mindig van itthon, ha elmennénk vagy nem főznék.