El akarja szeretni tőlem a kisfiamat?

Mivan??

Te megőrültél. A gyereket nem lehet elszeretni, az nem a szeretőd.

Örülj, hogy van segítséged!

Minden nagyszülő így tesz, ha mindent megmondanának , az ember csak ájuldozna.

Nekem is csak évek múlva mondták el, hogy útközben kigurult az autó kereke amit a négyévesem csavarozott fel, és elfelejtették utánahúzni.

De hogy éjfélkor mentek a kétévessel homokért azt másnap megtudtam.

Viszont a gyerekeim ott szerezték legszebb élményeiket. És attól olyan életrevalók.

Örülj, hogy ilyen kalandban volt része, és ne hisztizz annyit! Te vagy az anyja, de nem kell a szoknyád alatt tartanod örökké!

Bízz a nagyszülőkben, a maguk módján, de jót akarnak. Nem várhatod, hogy ő te legyél. Ígykell elfogadnod. A gyereknek csak jót tesz! Tedd túl magad ezen. Inkább tanulj meg addig egy nyelvet, vagy mittudomén.. Hülyeségre pazarlod az idődet(idegeskedés)

Szia! Szerintem ne aggódj előlször is :) Jó, hogy ide leirtad, mit érzel, igy kicsit te is végig tudod gondolni, és megnyugtatni magad! Nekem az első kérdés az lenne, hogy benneteket is igy nevelt? Kérdezd meg tőle? Milyen gyerekkorra emlékszel vissza, jó volt? Ha igen, akkor ugye mégsem akkora gond, ahogy ő foglalkozik a gyerekkel. Mindenki más, és a kicsi úgyis szét tudja választani, hogy te vagy anyu ő meg a mami, emiatt ne aggódj, a lényeg, hogy a korának megfelelően legyen szórakozása, fejlődjön :) Azért, mert másképp csinálnátok, nem biztos, hogy akár a te akár az ő megoldása rossz, egyszerűen csak más emberek vagytok, de ha ő vigyáz ilyen örömmel a babára, szerintem attól még nem formálhatod a magad izlésére, maximum tényleg nem hagyod, hogy foglalkozzon vele, de az szerintem nem vezet sehova. Egy kisgyereknek minden irányból szüksége van a szeretetre, és az, hogy te magadnak való vagy (én is!!), pont szuperül kiegyensúlyozásra kerül egy ilyen nagymama szerű nagymamával! Én örülök, amikor a nagyik végre gügyögnek meg plüssöket mutogatnak a kicsimnek, mert én ahhoz nagyon türelmetlen vagyok hosszútávon például, de attól még neki szüksége van rá. Szóval ha óvónő és kedves, akkor szerintem ne aggódj, bizz benne, hogy nem rosszat akar! Közben pedig te is foglakozz szépen a "nagyfiaddal", játszatok, sétálj vele te is (mondd ilyenkor anyunak nyugodtan, hogy most te vagy a soros), és akkor meg lesz az egyensúly.

Egy 3.5 hós baba anyukája

Szia! Nekem ha vmi nem tetszik, amit csinálnak (anyu vagy anyós), akkor abban a pillanatban rájuk szólok, hogy azt ne csinálja, vagy hagyja nyugodtan, vagy azt nem szereti, vagy én nem szeretném ha... Mindig akkor rögtön szólj, mert akkor nem egy panasz áradatot fog kapni amikor betelik, hanem csak figyelmeztetéseket. Azokból rájön, hogy neked az nem tetszik.

Mond meg neki, hogy később menjen fel, mert ha eteted, nyugalmat akarsz magatok körül, vagy ha fent van akkor ne beszéljen annyit, mert pl evés közben nem beszélünk-re akarod tanítani a gyereket, majd később lementek hozzá játszani, beszélgetni meg hasonlók.

A pusszikkal nehéz lesz, lehet ha megmondod, hogy ne puszilgassa agyon megsértődik, de max pár nap, utánna úgyis lenyugszik. Indokold meg, hogy te másként akarod nevelni, nem mintha az ő módszereivel probléma lenne, vagy hogy simán zavar. Nálunk ilyenek miatt sosem volt még mosolyszünet. Tudomásul veszik, hogy mások vagyunk, és mi másként neveljük a férjemmel.

Lényeg, hogy folyamatossan adagold belé és lehetőleg őszintén.