Miért nem mernek a nők egyedül gyereket vállalni?

Mert egy gyereknek bár kell a Apa,de nem csak azért,hogy meg legyen a két szülő,hanem a pénz miatt! A gyerek iszonyat felelősséggel és kiadással jár! A hasára ütve senki nem tudja megvenni a szükséges dolgokat a gyereknek...Tök jó dolog,ha megvan az anyagi háttér,eleinte! És később??

Sokan sírnak,hogy több száz ezres bevételük van- Anyuka,Apuka dolgozik- és nem jönnek ki anyagilag,pedig nincs,vagy a bevételhez képest igen elenyésző hitelük van! A gyed a gyerek 2 éves koráig jár. A családi+ gyes nem elegendő havi szinten egy gyerekhez úgy,hogy a rezsit is fizetni kell. Az anyukának vissza kell mennie dolgozni a gyes mellett.A munkáltató vagy tudja alkalmazni 4-6 órában,vagy nem. A gyereket bölcsibe kell tenni... Ha a gyerek beteg,akkor otthon kell vele maradni...

Ezen felül sok kezdő anyuka az első időkben még úgy is nagyon kimerült,hogy a Párja segít ezt-azt,esetleg éjjel még a gyerekhez is felkel. Ezeket figyelembe véve,nem ítélem el azokat,akik nem szülnek gyereket!

Viszont azokat a nőket és férfiakat,akiknek 1 gyermekük van,biztos anyagi hátterük,és konfliktus mentesen élnek a párjukkal,hogy 1 gyereket akarnak csak,mert hát "fel is kell nevelni,ennek az egynek adjunk meg mindent!" És szó szerint mindent meg is adnak,iszonyat pimasz,elkényeztetett gyerek lesz...

Üdv: Nagycsaládos

Kérlek ne általánosíts.

Én egyedül vállaltam a kisfiamat. Már a terhességem elején tudtam, hogy így lesz, a felelőtlenség netovábbja lett volna egy ilyen emberrel közösen nevelni egy babát. Ő egyáltalán nem kíváncsi a gyermekére, én pedig nem erőltetem a dolgot. Egy fillért sem kértem tőle eddig, és ezután sem fogok.

Viszont azért azt te is beláthatod, hogy egy gyereknek igenis szüksége van mindkét szülőjére ideális esetben és a legtöbb nő úgy gondolja, hogy egyedül nem vállalja be pont emiatt.

Miért nem vállalnak a nők egyedül gyereket?

Mondok egy példát, ami indok rá:

Barátnőm 8 hónapja szült, a párja két hetente jön haza hétvégére, mert messze dolgozik. A kicsi, azon túl, hogy hasfájós volt eleinte, alapból eléggé sírós baba, nincs elkapatva pedig, egyszerűen ilyen a természete. Ráadásul anyatejes.

Akkor most gondold el, hogy hónapokon keresztül nem tudsz aludni, mert két óránként kel a babád éjszaka enni, mindezt úgy, hogy előzőleg estre hattól éjfélig egyhuzamban, levegővétel nélkül üvölt a hasfájás miatt. Nem használ se gyógyszer, se homeo, semmi.

Te pedig nem tudod kipihenni magad, egyszerűen képtelen vagy aludni a gyerek miatt. Még a legerősebb embereket is ledönti a lábukról a kialvatlanság pár nap után, hátha még ezt frissen szülten, hormonoktól túltengve kell elviselni, és nem napokig, hanem HÓNAPOKIG.

A csaj 8 hónap alatt 26 kilót fogyott, depressziós lett. És bevallotta: ha tudta volna, hogy ilyen lesz, akkor megvárja a babavállalással, míg a párja a közelben talál munkát.

Igenis, kell az apa támogatása. Az csak egy dolog, hogy a gyereknek kell, de az anyának is, főleg az első hetekben. Mert a bezártságba és kialvatlanságba valóban bele lehet őrülni.

Tény, hogy nem minden baba ilyen, mint a fent említett, de mi a biztosíték rá, hogy a tiéd/enyém/övé nem ilyen lesz?

"Inkább ne legyen apja mint vki aki nem törődik vele, veri, iszik, munkamaniás, hazudik, stb."

Kicsit úgy érzem, ezt a mondatot te sem gondoltad komolyan. Nem minden apa ilyen - sőt!

Kérdező, egy picit butaság amiket írsz. Oké, rossz apával nehezebb az élet, mint nélküle. De, ne ezt vegyük már alapesetnek, vagy normának. Ideális és normális esetben egy gyereknek van egy anyja és egy apja, akik normálisan, közösen, szeretetben nevelik.

Senki sem vitatta, hogy vannak rossz apák. Niylván, egy alkoholista, agresszív apára senkinek nincsen szüksége, de ismétlem: ne ezt tekintsük már átlagosnak.