Egy gyerekes anyukák, akik nem is terveztek több babát! Miért dontottetek igy?

Most még én is úgy gondolom egy babát akarok. Legfőbbképp az anyagi helyzetünk miatt. Örülök ha egy gyereknek meg tudok adni mindent amire szüksége lesz..

21 hkm

Pontosan ugyanezeket írnám, mint Te. Nekünk kisfiunk van és egyelőre nagyon úgy néz ki, nem lesz tesó. Ugyanezen indokok alapján. Én is úgy érzem, ezt nem tudom mégegszer végigcsinálni.

De végülis mi még nem döntöttük el 100 %-ra...

Nekem több van is lesz is még, de nem az első év miatt az biztos:)) Mondjuk azért nagyságrendekkel nehezebb volt az elsővel mint az utána következővel. Na ez csak egy kis mellékes dolog volt.

2 barátnőm viszont pont így van mint ti, egyikük saját bevallása szerint is nem való anyukának, utálta az első évet, minden problémát így felnagyítva látott valahogy és most sokkal jobb a helyzet mióta már a lánya nagyobb most 3 éves, már értelmes ugye meg lehet beszélni vele a dolgokat, már kinőtt a hiszti korszakból, nem ébred éjjel, oviba jár stb. barátnőm visszament dolgozni, amit nagyon szeretett.

Nem vágyik arra hogy előlről kezdje, így nem akar több gyereket. Szerintem ez sokkal jobb mintha csak a környezet nyomása miatt bevállalná.

Másik barátnőmék pedig kicsit bizonytalanabbul állnak anyagilag ő pedig azt mondja annyira szorong így is hogy mi lesz ha elvesztik a munkájukat akkor hogyan tartják el a kisfiukat stb. hogy nem mernek többet vállalni.

Az egy másik dolog hogy közben meg nagyon sok felesleges dologgal halmozzák el a kisfiút szinte rázúdítják az ajándékokat mindenféle alkalomra, és alkalom nélkül is...barátnőm is úgy mondja néha hogy jaj ha már tesója nem lesz legalább kapjon meg mindent...

Megértem igazából mindkét családot.

Amiket leírtál, rám is illenek.

Nehéz első év volt, nem tudom, hogy még egyszer szeretném-e.

Plusz épp most fogok visszaállni a munkába, és ez is elég macerás. Lányomat bölcsibe kell adnom, ahol alig van hely, és közben előbb visszahívtak dolgozni, mint terveztem (21 hónapos lesz a lányom), és most kapkodok össze-vissza, hogy mit is csináljak, mikor megyek érte, hogy legyen megoldva. Őszintén...ezt sem akarom még egyszer. S igen, az anyagiak is számítanak. Nem várok csodára,nem akarok milliárdos lenni, de az anyagi biztonság igenis számít, főleg ha valakiről gondoskodni is kell.

Na, de soha ne mondd, hogy soha alapon, nem mondom azt, hogy valaha egyszer nem gondolom meg magam. Lehet 5 év múlva elkap megint valami, és akkor már másképp látom majd. Nem tudom.

Az én helyzetem kicsit nehezebb,mivel csak Én nem akarok gyereket.A párom azt mondja hogy majd meg gondolom magam,meg hogy frissek az élmények és azért.

De nem!Egyszerűen a terhességet még egyszer végig csináljam??Nincs az a pénz!!!Folyton úgy érezném magam,mintha egyiküket hanyagolnám,miközbe másikkal foglalkozom.Na meg az anyagiak is közbe szólnak kicsit...

A másik ok,ami kicsit önzőségnek tűnhet,hogy vágyom a felnőttek társaságára,ahol nem a babázásról,főzésről (tipikus anyukás) beszélgetések folynak,hanem komolyabbak.

A legfontosabb és talán sokan nem is vállalnának enélkül gyereket,hogy senki,de senki segítségem nincs,magamra vagyok utalva,ahová Én,ott a gyerek is...fogorvos,nőgyogyász,posta,bevásárlás stb.A párom reggeltől estig,hétfőtől-vasárnapig dolgozik,nem viccelek.

1. anyagiak (közalkalmazotti bér + hitelek),

2. és kevés a türelmem, sajnos.

Pedig a kislány állandóan a kistesóval nyaggat. Egyszer azt mondta, hogy ha én nem szülök neki, majd ő megszüli a kistesót... :)