Volt már valaki olyan helyzetben hogy a férje nem akarta volna a babát, aztán később mégis?
Figyelj, ezt neked kell tudnod. Mi nem ismerjük a férjedet,azt, hogy milyenek a körülményeitek. Lehetséges, hogy idővel ő is hozzászokna a gondolathoz, és mikor majd a kezében tartja a kisbabáját egyből beleszeret, de az is lehet, hogy tényleg nem akarja, és megromlik a házasságotok. Beszéljétek meg mert ezt a kettőtök döntése és ha a férjed valóban nem akarja, lehet, hogy tényleg nem kéne bevállalni. Gondolnod kell a másik két gyerekedre is akik nem éremlik meg, hogy apa nélkül maradjanak, vagy, hogy, egy feszült légkörű családban, veszekedős szülőkkel éljenek. És ez a picire is vonatkozik aki még meg sem született.
Remélem jó döntést hozol és drukkolok, hogy megtartsátok, de ezt tényleg csak ti tudhatjátok! :)
Ha egy apa úgy gondolja, hogy tönkreteszi az életét egy 3. gyereke, ott szerintem többről van szó.
Nem csak a férjed életéről van szó, hanem a tiédről is. HA nem akarod elvetetni, de a férjed kedvéért megteszed, tudnál úgy élni, mintha mi sem történt volna? Erre is rámehet egy házasság, nem csak arra, ha megtartod.
Úgy tűnik a férjed kizárólag magával foglalkozik...
Próbáljátok megbeszélni, miért érzi úgy, hogy tönkretenné az életét még egy gyermek (jaj, ez olyan borzasztó kijelentés:(, és nézzétek meg, milyen megoldások vannak rá. Keressetek kompromisszumokat.
Párom szeretett volna gyereket, de a konkrét kérdésemre, hogy akkor most?, számtalan észérvet felhozott - de elsősorban anyagiakat. Akkor leültünk, ötleteltünk, osztottunk-szoroztunk, és a végén be kellett látnia: meg lehet oldani (bár persze, hogy vannak lemondások...). Nem volt több ellenvetése, és a most 1 éves kisfiunk a szeme fénye, a mindene! Remélem, hogy nálatok is pozitív fejlemény lesz!!!
UI: lassan most meg ott tartunk, hogy én még szeretnék kistesót, ő pedig ismét észérvekkel jön, úgyhogy azt hiszem, nálunk is lesz még egy nagy beszélgetés.:)
Még egy kérdés, ami nem vág ide, de érdekelne: milyen védekezési mód mellett estél teherbe?
Igen kedves utolsó, nekem is úgy tűnik,hogy csak magával foglalkozik és tényleg így van, még ha vállalnám az abortuszt , akkor sem lenne a házasságunk felhőtlen, mert én nem tudnék többet a tükörbe nézni.
Én ezt a kisbabát nem tudom elvetetni, de nagyon nehéz, hogy ezt a férjem mnem érti meg...már arra is felkészültem, hogy egyedül maradok a gyerekekkel.
Ha szerinted csak magára gondol és nem a család érdekeit nézi, akkor csak nem lehet olyan jó apa és férj...:/
Pontozzatok, le de egy jó, szerető apának nem lehet ám olyan könnyű ilyet kérni a feleségétől, de van, hogy az a felelősségteljes döntés, hogy a már meglévő gyerekek érdekeit nézi. Ne degradáljátok már ezért a férfiakat.
Kedves Kérdező továbbra is azt mondom, hogy alaposan beszéljétek át a dolgot, mert az is önző ám egy kicsit, hogy egyedül "akarsz" maradni 3 gyerekkel...
(És ezeket nem bántásból mondom, hanem segíteni szeretnék.:)
13:03-as vagyok.
Én is a babát választanám inkább... Nem tetszik a férjed hozzáállása. Ez a "haragszik", meg "tönkreteszi az életem" - miközben a TE életed meg egy abortusz tenné tönkre, amikor napnál is világosabb a mondataidból, hogy szeretnéd ezt a babát.
Az lenne korrekt a férjedtől, ha úgy indított volna, hogy feldúlta ez a hír, váratlanul érte, sok kétség van a fejében, beszéljük meg, ki mit gondol erről, milyen lehetőségeink vannak (az abortuszon kívül), TE mit gondolsz erről az egészről, és hogyan tudnánk kihozni, hogy a végén mindkettőnknek jó legyen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!