fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Mit lehet ebbe a helyzetben...

Mit lehet ebbe a helyzetben tenni?

Figyelt kérdés

16 éves lány vagyok. Az életem borzalmas (volt). Apám lelépett még 1éves koromba, anyám alkoholista. A nevelőapámmal együtt gyakorlatilag végigterrorizálták az életem, folyamatosan ütöttek, vertek, sokszor nem kaptam enni napokig, minden pénzüket elittàk. A nevelőapám 6nappal a vakbélműtétem után bakkanccsal hasbarugott, anyám volt, hogy kizárt télen pizsamába,mezitláb..Egy szobàban élünk, amióta az eszemet tudom előttem élnek nemi életet, és folytathatnám még a sort...NEM vagyunk cigányok. Igyekeztem a látszatot mindig fent tartani, senki nem tudja mi van otthon, se a suliba se sehol. Nincsen senki akihez fordulhatnék. Mamámék nem élnek, apámnak csak a nevét tudom, anyám egyke. Fél éve összejöttem egy 17 éves sráccal, ő az elejétöl kezdve ki akart innen rángatni. Az anyukájáék jómodúak és nem nagyon szívlelne k pedig csak annyit tudnak, hogy anyáék isznak. Az utobbi 1évben nagyon rosszra fordult minden, volt h a saját anyám késsel szorított a sarokba. És ami a legszörnyűbb azért hallgattam ennyi éven át mert én szégyeltem h. ilyen az anyukám..A párom 2hónap után kitalálta, hogy ha terhes lennék, az anyukájáék megengednék, hogy odakőltöztek, mert egyébként "keresztények" és mégis az unokájuk..Azért írtam idézőjelbe mert elèggé kirakat-vallásosság, a látszatra adnak. Arról hallani se akartak, hogy csak úgy odaköltözzek.Na de a folytatás: elsőre 'összejött' 10 hetes terhes vagyok. Minden úgy történt, ahogy gondoltuk anyám belement h elmenjek, a barátom anyjáék befogadtak igaz sokkot kaptak(azt mondtuk persze h baleset



volt) Most nagyon aranyosak velem, jó helyem van, egész életemben sose volt OTTHONOM.



De a sulit ott kell hagynom, és nem tudom h

lehetek ennyi idősen jó anya, ugy h azt se tttudom milyen az anyai szeretet..Önző vagyok? Pokol volt az életem, dolgozni se tudtam volna elmenni, kis faluba élek, még diplomával sincsen sokaknak munka..A párom nagyon rendes, azt mondta várjam meg amég leteszi a szakmát és elköltözünk. Ha pedig bölcsis lesz a gyerek én is elvégzem az érettségit. Az anyukája is azt mondta segít, fizeti az orvosom már most. De én még gyereknek érzem magam, aki maga is arra vágyik, hogy az anyuk


2012. febr. 20. 17:31
1 2 ❯
 1/13 A kérdező kommentje:
*anyukája megölelje. Hogy leszek így valaha jó anya?
2012. febr. 20. 17:32
 2/13 anonim ***** válasza:
Őszintén nagyon sajnállak, de nem ez lett volna erre a problémára a megoldás. Jól írtad, még te magad is gyerek vagy akinek anyára lenne szüksége. Nem pedig arra, hogy te magad is anyává válj.
2012. febr. 20. 17:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim ***** válasza:

Pontosan azért lehetsz jó anya, mert te már tudod, milyen a rossz. Ne kövesd el azokat a hibákat, amiket veled elkövettek és tégy mindent úgy a gyerekeddel, ahogy szeretted volna, ha veled teszik.

Nem gondolom, hogy felelősségteljes döntés volt, hogy bevállaltátok a babát, de remélem, ti lesztek az a nagyon ritka kivétel, akiknek sikerül. Amúgy lett volna más lehetőséged, hiszen ha kinyitod a szád megfelelő helyen, nem kellett volna anyudékkal élned, ennél az intézet is csak jobb lehet... Mindegy, a helyzet már adott, most viszont kénytelen leszel felnőni a feladathoz, amit vállaltál.

Szeresd a kisbabádat úgy, ahogyan te vágytál arra, hogy szeressenek és bőven vissza fogod kapni tőle, ezerszeresen! Tanulni baba mellett is lehet, tedd is, mert sosem tudhatod, hová vet a sorsod és erről a gyermekről neked most már gondoskodnod kell akkor is, ha a pároddal mégsem lesz minden fenékig tejfel. Talán nem is érettségi kéne (vagy nem csak az) hanem egy jó szakma. Olyan, amivel akkor is pénzt kereshetsz, ha nem konkrét munkahelyen dolgozol. Arra gondolok, hogy pl. ha ügyes kezű vagy, varrhatnál, azt otthonról is lehet, akár gyerek mellett is és a jó varrónőket keresik, van munkájuk, meg vannak fizetve. Van ilyen ismerősöm, otthon van a gyerekeivel és válogat a munkák között, olyan sok van neki. De ez csak egy tipp, vannak még lehetőségeid.

Szívből kívánok sok sikert és légy nagyon boldog a picivel!

2012. febr. 20. 17:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 anonim ***** válasza:

Abból fogsz tanulni, ami veled történt, és éppen ezért leszel jó anya. Mert a gyerekednek majd te sem akarod azt, amit te kaptál. Hidd el, most még nehéz lehet, de egy idő után te is belátod majd, hogy jó anya leszel. :)

És az a pozitív oldala az egésznek, hogy van kihez fordulnod, ha valami van, nem leszel egymagad.

Sok sikert!

2012. febr. 20. 17:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 anonim ***** válasza:
Hát sajnállak, hogy ilyen életed volt! Azért bátor voltál, hogy a semmire bevállaltál egy babát. De a lényeg, hogy azt add a gyerekednek amit te sosem kaptál meg, ha pedig a párod szülei megveszik a baba kelengyéket akkor már tényleg nagy segitségetek van! És azért legyél nagyon hálás, és gondolom, hogy a párod szülei mindenben fognak segiteni!
2012. febr. 20. 17:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 A kérdező kommentje:
Tudom ,és önzőnek is érzem magam, de semmilyen kiutat nem láttam ebből a pokolból..A suliba azt hiszik normális családom van, ( a városba járok), mindig kibeszéltem, hogy pl. anya mért nem megy szülőire..Még a barátnőim se tudják az igazat, soha nem jött el hozzánk senki, erre is mindig volt kifogásom. A párom az első ember, aki ismeri az életem. Állami gondozásba nem akartam menni, és mondom, én szégyelltem mindig, hogy nekem nincsen "normális" anyukám és családom. Gyakorlatilag 6 éves korom óta magamat látom el, azt eszem amit én csinálok, satöbbi..Egyszerűen nem láttam megoldást, és már szabályosan rettegtem...
2012. febr. 20. 17:46
 7/13 anonim ***** válasza:
Nem vagy önző, csak gyerek, aki felnőtt fejjel próbálta megoldani a problémát. Ne rágódj rajta, hogy mi volt. Nőlj fel a feladathoz, bár szerintem már megtetted. Hidd el, a rossz példa láttán jó anyuka lesz belőled.
2012. febr. 20. 18:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 anonim ***** válasza:
Szerintem nem döntöttél jól. :/ Nem a koroddal van a baj, hanem a miértekkel. Ez a gyermek nem lesz megoldás a problémáidra, hiszen hiába fogadtak be a párod szülei, ideig-óráig lehet, hogy jó megoldásnak tűnik, de nem biztos, hogy mindig így lesz. 17 éves a srác. Mi van, ha besokall? Hiszen még tinédzser! Mi van, ha azt mondja fél év múlva, hogy neki ez nem kell? Hogy még tanulna, világot látna, ismerkedne, bulizna, kötöttség nélkül élne? Akkor mi lesz? Érettségid sincs, hová fogsz akkor menni a kisbabáddal? Hidd el van más megoldás is, minthogy "tönkretedd" egy ártatlan kis ember életét és nem beszélve a sajátodról? Nem akarok én vész madárkodni, lehet, hogy veled máshogy lesz, de sajnos a tapasztalat mást mondat velem. Ha megbánod, hogy megszületett az szörnyű lesz...és az már visszavonhatatlan. Egész életedben őt fogod okolni, és lehet, hogy jó anya leszel és nem mondod majd neki, de te belülről fogom magad felemészteni. Gondold át ezt még egyszer, kérlek! Sok kitartást kívánok és remélem jó döntést hozol!
2012. febr. 20. 19:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 A kérdező kommentje:
Hidd el én is tudom h nem ez volt a világ legjobb ötlete, de amit leírtam az csak a töredéke a dolgoknak..Bennem is felmerülne, hogy mért nem szóltam senkinek, de aki benne van az tudja milyen..senkinek nem mertem szólni, mert ÈN szégyelltem magam. Ha kirúgnak, és nekem nincs hova mennem, munkám, akkor itt marad a pici. Abban biztos vagyok h őt imádni fogják és itt nagyon jók a körülmények. De igyekszem meghúzni magam, betartok mindent amit ők akarnak, ez is jobb, mint ahogy eddig éltem. Nem a legjobb megoldàs, de NEM tudom mit kellett volna csinàlnom...
2012. febr. 20. 20:42
 10/13 anonim ***** válasza:
Ha kirúgnak ott marad a pici? Hidd el ha már meg lesz, nem így fogod gondolni. Nem leszel képes elhagyni a gyermekedet. Tudom, én 20 vagyok, 3 hónapos a babám. Ő a mindenem. Biztosan te is így leszel, csak sajnos nagyon a bizonytalanra születne meg. Nem félsz, hogy megbánod? Annyi mindenhez kezdhetnél még. Figyelj én nem lebeszélni akarlak, csak tudom, hogy milyen a legtöbb 17 éves fiú. És nem hibáztathatjuk érte, fiatal még. Te is az vagy. :/ Természetesen a Te döntésed és én a legjobbakat kívánom Neked, remélem bárhogy is döntesz nem bánod meg és a gyermeked jólétét tartsd szem előtt. Ő nem tehet semmiről, ne ő szenvedje meg a ti döntéseteket! :) Kitartás és sok szerencsét!
2012. febr. 20. 20:58
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »
Gyerekvállalás, nevelés - Egyéb kérdések kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!