Belegondoltatok már hogy miért alakult esetleg úgy hogy nem lehet babátok?

van igazság benne amit állitasz,de ennyi erővel semmit ne próbáljunk ami elsőre nem jön össze?Az orvostudomány értünk van,hogy minél több problémára megoldást találjunk,ha teszem azt (ne adj isten természetesen) leállna a szived,vagy kapnál egy kamrafibrillációt,ne használjuk a defibrillátort,mert "szembe megy" a karmával,és ennek így kellett történnie?

Persze,sarkkallatos példát hoztam,szándékosan. Sokan vannak,akik megérdemelnének egy gyereket,jó szülők lennének,mégsem jön össze nekik természetes úton. Erre van a lombik,örökbefogadás,más országokban béranyaság stb. Vannak olyanok is,akiknek nem kéne gyereket szülniük,és nem jön össze,de rengeteg olyan van,akinek mégis összejön .úgy gondolom ezekből a példákból amiket felhoztál nem lehet reprezentativ és mélyenszántó következtetéseket levonni.Ha nme vezsnek fel az egyetemre,ne is próbálkozz máskor mert nem vagy alkalmas rá? Gondolom érted mire célzok. hozzá kell tenni,én semmiféle sorsszerűségben,karmában stb ben nem hiszek,én úgy gondolom egy ember küzdjön a céljaiért a végsőkig. Azokra a példákra ,amiket felhoztál fel tudnék sorolni a környezetembúől ugyanennyi pozitiv példát,akiknek 5-10 évig nem jött össze a baba és most nagyon jó szülők,hála istennek,a szerencsének,az rovostudománynak stb,hogy összejött nekik a gyerek.

Kicist olyan ez,mintha beakarnád bizonyitani,hogy a vékony lányok undoritoak,és ezért összeválogatsz anorexiásokról képeket. Holott rengeteg szép és egészséges vékony lány van,de te negativ példákkal kicsit manipulálsz.nem tartom korrektnek.

én az egyik korábbi hozzászóló vagyok.M

Arra a kérdésre,hogy mi van azokkal akik nem tudják megemészteni ezt a kérdést én a következőket tudom mondani:

Egy gyerek hiánya hatalmas űr és szomorúság lehet egy nő életében.Iszonyú lelki megpróbáltatás,ha valakinek nem (vagy nagyon nehezen) adatik meg,hogy édesanya legyen.Szívből szeretnék,mindent megtesznek és nem sikerül.Ilyenkor nagyon nehéz eljutni arra a pontra,hogy belegondoljanak miért történik mindez velük és elfogadni a megváltozhatatlant! Ezt mi akiknek megadatik a gyermek sosem fogjuk tudni átérezni max. csak együtt érezni velük.

Szerintem tartsd tiszteletben az ő fájdalmukat és érzéseiket!

Nem mondtam,hogy tudatosan manipulálsz,nem sértésnek szántam ,csak hogy kicsit egyoldalú volt a példafelhozatalod.

Egyébként,hogy miért nem fogadja el valaki,hogyha a 100. lombik után sem lehet gyereke: azért mert a remény sosem hal meg,és a reprodukciós ösztön átlagban igen erős egy nőben. tehát vágyik a gyerekre,minden procikájával. Lehet,hogy belegondol,hogy okkal nem lehet gyereke (ami szerintem egyáltalán nem biztos,a természet rengeteg meglepetést okoz) ,de ezt a vágyat nem lehet "ésszerű" érvekkel elfolytani. Nincs olyan,hogy egyik pillanatról a másikra már nem is akarok gyereket. Egy jó eü. állapotban lévő nő pedig gond nélkül vállalhat gyereket 35-40 évesen is. Az a baj,hogy amig nem vagy ilyen helyzetben nehéz ezt átérezni,és könnyű határokat szabni,hogy meddig "érdemes" probálkozni. Nálad mondjuk ez x év,attól másnál még lehet 2x . Egy nő két dologért tud mindent megtenni,hogy legyen gyereke és hogy ne legyen,mint tartja a mondás,én ezzel maximálisan egyetértek.

Nem volt célom egyébként kiforgatni a szavaid,én csak leirtam a véleményem ,kicsit más megvilágitásból.

Amig nem érzed azt,hogy MINDENNÉL JOBBAN akarsz egy gyereket,nem érzed a fájdalmat x év sikertelen probálkozás után,addig szerintem nem tudsz hiteles véleményt alkotni erről. Ahogy én sem,mi mind csak más más megvilágitásból látjuk a dolgokat,de nem vagyunk részesei. Én ahhoz hasonlitanám,a környezetemben élők "vallomásai" alapján,mintha nagyon szerelmes lennél valakibe,reménytelenül . Próbálod agyilag magad ráhangolni,mondjuk 10 év után,hogy már úgy sem lesz kölcsönös,de attól még nem tudod észérvekkel megszüntetni az érzést. Maximum idővel elnyomni,és beletörődni a sorsodba.

Na egy gyerekre több éve vágyó nő ugyanezt érezheti,csak szorozd fel 15tel,mert a szerelem múlandó,a gyerekvállalás,szaporodás iránti ösztön pedig ennél erősebb.

En sem ertek egyett mindenbe veled de van igazsag a soraidba.

Nalunk ismerosi korben ket olyan eset is van ahol nem jon a baba.

1. hazaspar: Az eskuvo ota probalkoznak (7 eve). 5 lombikon vannak tul. A ferj egy nagyon eroszakos es durva ember. A ferj szuleinel laknak pedig van kulon hazuk es mindketten jol keresnek de a ferj szuleinel laknak ahol az alapveto higeniat sem ismerik, nagy kutyak is bent elnek a hazba pedig elotte az udvarba kint fetrengtek a kutyasz@rba. Az egesz haz budos toluk es kutya szoros. De a pasi ott akar elni es punktum. Az asszonykanak nincs beleszolasa. Masik,hogy eleg beteges a csaj. Most mar Ok is 38-40 ev koruliek.

2. Ezt a hazaspart akkor ismertuk meg mikor mar a ferj 45 es a feleseg 40 eves volt. Mar 20 eve probalkoztak a gyerekkel. Nalunk a kornyezet rendezett (ugy ertem tiszta ,szep haz,auto ,munkahely). Viszont a pasi ott is egy allat. Rossz hallgatni ahogy a felesegevel beszel. Mi azert szakitottuk meg veluk a kapcsolatot mert mar velunk se beszelt tisztelettel. Ja es Ok nem mennek el kivizsgaltatni magukat mert Isten almukba megigerte,hogy 5 lanyuk lesz. Pedig en is hivo vagyok de szerintem Ok ezt csak bemeselik maguknak.

2,5 eves kisfiu es 4 hetes pocaklako anyukaja

A kérdés már régi de azért leírom az én történetemet.

Apa ex feleségével 6 évig nagyon de nagyon akartak gyereket. Ez cirka 35 éve volt. Szóval még nem volt lombik (azt hiszem ) és egyéb más csodaszer se csak a natúr dugás. De nem jött az a gyerek. Végül elváltak ez miatt. Anya apától bérelt lakást. Aztán össze is gabalyodtak. Nem is érem a pontos részleteket de az nagyabbol úgy az első pár hónapban megfogantunk. Juheee rögtön ikrek egy fiú egy lány. Már felnott voltam mikor elmesélte apa ezt. És még azt is , hogy az ex feleségnek ikrei vannak egy fiú egy lány. Ugyan abban az évben születtünk :D :D