Férjet nem akarok, de gyereket igen, működne?

Én születése óta egyedül nevelem a gyerekem (nem így akartam, ketten terveztük, csak a másik fél meggondolta magát, hogy ő mégsem az az apatípus). Nagyon nehéz. Ezt szándékosan ne vállald. Meg lehet csinálni, mint ahogy sokan csináljuk, ha már így alakult, és soha nem bántam meg, mert sokkal több öröm egy gyerek, mint nehézség, de nagyon nehéz egyedül. Persze ha lenne a közelben segítséged akkor könnyebb lehet, de a gyerek lelkileg akkor is sérülne szerintem. Ahogy te is látod, már az oviban valszínű felmerülne benne, hogy neki miért nincs apukája, mikor mindenki másnak van stb.