Hogyan hesegessem el a kistesó gondolatát?

Gondolj arra, hogy ott lenne gy síró újszülött és egy dacos 2 éves.

Nekem ennyi bőven elég volt az első után pár évig és második után is, hogy ne legyen harmadik

Egyik-másik gondolatommal nem feltétlen értek egyet én sem, de próbálom elhessegetni a gondolataidat, mert ezt kérted. :)

Íme:

nagy hassal nehéz lesz ellátni az örökmozgó gyerkőcödet,

újabb napirend kell majd, két gyerekkel nehezebb lesz összeegyeztetni,

mi lesz ha a másik hasfájós lesz és extra sírós, és mellette alig jut majd időd a nagyra, aki emiatt fog ordítani,

gáz ha nem jut majd pénz kenyérre,

két gyerekkel elmenni vásárolni őrület - az egyik üvölt, a másik veri magát a földhöz,

mikor a kicsi szopik, a nagy éppen a szekrényre mászik - vagy megvárod, hogy a nagy leessen vagy arrébb dobod a szopizó babát, aki elkezd ordítani,

stb.

:)

Na figyu. Mérlegeljetek a pároddal. Együtt döntsetek. Okosan, ügyesen, átgondolva. Ha egy pici esélyt is láttok arra, hogy menni fog, akkor menni fog.

Ja, bocs el kell terelnem a gondolatokat...hát akkor nincs más, minthogy azt mondjam: ne vállalj még babát, mert teli vagy kétségekkel! S anyagilag sem álltok jól!

első vagyok

Nálunk 9 év lett a különbség, sokkal türelmesebbnek érzem magam kicsihez, hogy már a nagy nagyobb, mint amikor 2-3 éves volt

nekem kis korkülönbség nem jön be, otthon lenni 5-6 évig..szóval mindeki mag tudja, érzi

Ezzel nem vagy egyedül.)

Mi a harmadikkal vagyunk így, de a másik kettő kivisz az idegből minden nap... Imádkozunk 3 gyermekmentes, pihenős napért!! .))