Abortusz kérdés (? ) Hosszú lesz, de érdemes elolvasni. És csak őszintén!

Abba is gondoljatok bele,hogyha nem megfelelőek a körülmények a gyámügy a védőnö kérésére elviheti a gyereket.Az utcánba lakik egy lány 23 éves ,most is épp terhes, ő lesz a 2.gyereke.Az elsőt elvették tőle, ezt a babát is elveszik ha megszületik.Ez tényleg jó dolog?Anya és apa is alkalmatlan a nevelésre, nagyszülők is.Amikor másodszorra is terhes lett meg mondták neki,hogy ha nem veteti el elveszik tőle és állami gondozásba megy a baba.

Rettenetes rosszul élnek, a fiú anyja néha átjön hozzánk kérni ezt azt és panaszkodik.Le nem mondanak a gyerekekről, maradnak állami gondozásban.Az ő körülményeik nem fognak változni, a szülők nyugdíjából élnek 4-en, mert a fiataloknak fáj a munka...

Nem volt még abortuszom, és nem tudom, hogy ha véletlenül, védekezés mellett terhes lennék, akkor mit tennék. Jelen pillanatban, ha nehezen is, de meg tudnánk tartani.

De én senkit nem ítélek le, aki megszakíttatja, ha annak a kérdező által melített indokai vannak.

Viszont az is tény, hogy én a lányomat 7 hetesen (tervezett baba) láttam UH-on és ott "dobogott a szíve". Ezután milyen nehéz lehet, ha úgy KELL dönteni, hogy elveteti. Szóval én inkább "felnézek" arra, aki ezt a döntést meg tudja hozni. És pont. Ennyi. Mindenkinek a saját döntése, amit neki kell meghozni. Addig nem szabad ítélkezni, amíg nem tudjuk a valódi okokat.

És mondd csak, kedves 11:51-es: neked nem tűnt fel, hogy itt senki sem az abortuszt támogatja, hanem a választás jogát? Mert nagyon sokan, akik ilyen videókat és képeket linkelnek be, ettől akarják megfosztani a legtöbb nőt.

Írtam, de leírom még egyszer: nagyon könnyű biztos háttérből ilyen dolgokkal dobálózni, de addig, amíg valaki nem éli át, nem kerül abba a helyzetbe, hogy már enni sincs mit, az el sem tudja képzelni, hogy min kell ezeknek a nőknek átmenniük, hogy a "szívükre hallgassanak".

És hidd el, hogy akkor, amikor a becsúszott gyereknek, akit végül megszül a nő, mert a szívére hallgat, nincs mit enni adni, vagy épp őt üti-veri a részeges apa, vagy az egészséges testvéreitől veszi el a lehetőségeket többnyire anyagi értelemben, akkor nincs olyan anya, aki - ha csak egy pillanatra is! - ne gondolna arra, hogy bárcsak akkor, mikor lehetőség volt rá, másképp döntött volna.

Aki azt állítja, hogy nem érzett így soha, az hazudik.

Kifogást mindig lehet találni? Igen. Csak nem ártana körüljárni, hogy egy adott helyzetben kifogásnak kellene-e hívni, vagy kényszerű helyzetnek.

A 36+5 hetes kismama

(Ui.: Köszönöm szépen azoknak, akik írták, hogy esetleg tudnának segíteni. Felveszem veletek a kapcsolatot, de szeretném leszögezni, hogy nem azért írtam le a történetem, mert segítséget várok. Aki ennek ellenére mégis fel tud ajánlani valamit, annak nagyon köszönöm.)

Ne is haragudj, de pont te írtad a végén: Isten nem véletlenül adta nekünk a gondolkodás és a döntés képességét!

Pontosan így van! Az általad említett esetek 90%-ban kellett és lehetett volna gondolkodni az érintetteknek!

A kivétel, ahol beteg baba születne, borzalmas de szerintem itt csak nagyon kevesen mondanák azt, hogy ne vetesse el a babát, hiszen nem fogyatékos hanem tulajdonképpen halálos beteg lenne már születése pillanatában.

Egyébként nekem is volt abortuszom, de továbbra is úgy gondolom hogy ez bűn és én is hülye voltam, nem gondolkoztam, ha azt tettem volna akkor erre nem került volna sor. Ráadásul én egy 5 éves kapcsolat után jutottam idáig, azt hittem, megszülhetem a babát, hát sajnos a szemét exem nem így gondolta. Lehetnék én is egy a listán, de nem akarom magamat mentegetni, tudom hogy hibáztam és nagyon sokszor eszembe jut, és nem gondolom azt, hogy jól tettem.

... és mindezek ellenkezőjére is van példa a környezetemben. Pl. mégis lett segítség, mert kibékültek nagyszülőkkel, vagy terhesen még kapott állást, vagy mégis sikerült befejezni a sulit baba mellett, vagy mégis összejöttek apukával vagy épp mással... Van pár barátnőm, aki nem kívánt babával indult a nagykorúságba és azt hitte, hogy nem bírja és tönkreteszi az életét, de megszerette, és ma az anyaságot tartja élete fő művének.

Épp ezért nehéz valaki élete felett dönteni, mert nem tudhatjuk a jövőt. Tervezett babánál is beüthet a mennykő és becsúszott babával is fordulhat minden jóra.

Kismama! Szeretem én is Fable-t, de mostanában még a legcinikusabb amazonjai gyereket szülnek. Kívánom, hogy jól alakuljon a ti közös életetek is.

12:06-os:

Igen, erre én is felfigyeltem, épp most olvasom - ki tudja hányadszor?! - a Halkirálynő idevágó részét. Urian Surprise Belloq! :)

Köszönöm a jókívánságokat, én is reménykedem, mást nem igazán tudok tenni.

ma 12:12:

És akinek nincs kitől kölcsönkérni? Nincs kihez fordulni?

A nyomor nem ott kezdődik, hogy kölcsön kell kérni, hanem ott, amikor egy anya, vagy egy pár teljesen magára marad. Arról nem is beszélve, hogy a gyerek megbetegedhet, és anya és apa nézhetik a szenvedő kicsit, akinek egyszerűen képtelenek megvenni a gyógyszert, mert nincs miből.

De még eddig sem kell elmenni: anya például bármilyen okból nem tud szoptatni. Tápszer kellene a gyereknek - miből?

Az a baj, hogy ezen napestig lehetne vitatkozni, akkor sem jutnánk dűlőre.

Ráadásul ez a kérdés nem is arról szól, hogy helyes-e, vagy helytelen az abortusz, hanem arról, hogy joga van-e bárkinek sokkoló képekkel és videókkal dobálóznia egy olyan kérdésnél, amelynél a kérdező tanácsokat és szempontokat vár. Mert teljesen más dolog, ha valakinek leírja a véleményét - lehetőleg normális hangnemben -, felsorakoztat érveket és ellenérveket, és megint teljesen más dolog bevágni egy linket, de nem számolni azzal, hogy az adott helyzetben lévő nőnek, aki döntés előtt áll, milyen módon tépi ki a kezéből a mérlegelés lehetőségét, és okoz maradandó sebeket. Aki végül az abortuszt választja, lesz elég lelki traumája, teljesen indokolatlan és kegyetlen dolog még ezzel is bántani.