Miért nő rohamosan a tini anyák száma?

12:01: erős képzavarban vagy, és ezért szintén a butító médiát és az információszegénységedet teszem felelőssé.

a barátodnak pedig nyugodtan elmondhattad volna azt is, hogy te is a csúnya brigád része vagy, aki sértegetős választ ad egy segélykérésre.

tanácsadónak ne menj, illetve remélem, nem vesznek fel. egyrészt mert szociális érzékenységed nincs hozzá, másrészt meg hülyeségeket tanácsolnál.

Én amondó vagyok, a terhesség, a gyermekvállalás nem lóverseny!

Valaki korán érzi magán érettnek, valaki később, valaki soha, és van, aki kényszerből vállalja a gyereket. Nem az én dolgom, és nem is akarom megítélni, ki-melyik kategória, a saját helyzetemről tudok beszélni.

14 éves korom óta vágytam anya lenni. Ez nem azt jelenti, hogy szexeltem orrba szájba, hanem azt, hogy mindig irigykedve néztem a babakocsis anyukákat, akik babusgatják a bébit, vagy a nagy pocakos nőket, akik pedig nemsokára részesülnek ebben a fantasztikus élményben, az anyaságban.

Természetesen otthon élve, gimnáziumban tanulva, fix bevétel, és fix párkapcsolat mellett, kiskorúként elképzelhetetlen volt, hogy gyermeket vállaljak.

Most viszont, összeköltözve a vőlegényemmel, egyetemre járva, fix állással, érettebb fejjel, én vagyok a legboldogabb, hogy novemberben meg fog születni a kislányunk! Furcsa volt, amikor először szóba került a gyerek téma, a párom hozta fel, nem is én, és mivel mindketten akartuk, elsőre sikerült is, minden a legnagyobb rendben.

A családban persze voltak páran, akik leszóltak, hogy "fix háttér így meg úgy". Erre annyit tudok mondani, körbe lehet nézni, hányan szülnek albérletbe az idősebb korosztályban is. És mennyivel jobb egy lakáshitel? Szerintem ugyan az a kategória, sőt, a hitel ingadozik is, míg a mi lakás-szerződésünk 1 évre szól, fix összegre.

A másik, amit látok a környezetembe, hogy akik kivárták azt a bizonyos "fix hátteret" ők már bizony nem olyan termékenyek, mint fiatal korukban. A gyermekre szánt pénzüket már most elkezdték költeni vitaminokra, kezelésekre, terápiákra, és nem mellesleg (aki már itt tart) lelkileg is nagyon megterhelő a lombikok után a folyamatos csalódás.

Igen, fiatalon fogok szülni, és egyáltalán nem bánom, és nem érzem magam sem felelőtlennek, sem meggondolatlannak.

20/L

Azért álljunk meg egy szóra! Ilyenkor mindig előkerül valaki azzal, hogy "vannak, akik már 14-15-16 évesen érettek rá, hogy szülők legyenek", "az ő dolga, nem nekünk fáj", stb.

De most akkor hogy is van ez? A kamasz szülő akkor is még kamasz, azaz még nevelésre szorul. Hogy nevelhet valaki jól egy gyereket, aki még szintén nevelésben részesül, vagy legalább is abban kéne részesülnie? Arról nem is beszélve, hogy minden életkornak megvannak azok a dolgai, amiket akkor kell megtapasztalni, nem később, nem korábban. Egy hatévestől sem várjuk el, hogy másodfokú egyenleteket oldjon meg, hiszen még nem ez a "dolga", hanem hogy önfeledt kisgyerek legyen, illetve hogy ismerkedjen a tanulással. Oké, vannak zseni gyerekek, akik ilyen pici korban ezeket is tudják. De ők vajon szociális téren hogyan fejlődnek? Hát nagyon nem úgy, ahogy a kortársaik, és ez az esetek többségében nekik sem jó, mindig kilógnak a sorból, és ezt mindig érzik is. Ez a tini szülőkkel is így szokott lenni. Mármint, most azokról beszélek, akik annyira "érettek". Amúgy meg, ha olyan nagyon érettnek érzik magukat, akkor ahhoz miért nem elég érettek, hogy türelemmel megvárják, amíg jogilag is felnőtt állampolgárokká válnak, miért nincsenek vele tisztában, hogy nem maradnak le semmiről, ha várnak egy kicsit?

A másik kategória, akik így-úgy teherbe esnek, jaj de cuki egy baba, jaj de felnőtt vagyok, stb., szóval akiket senki nem nevezne érettnek semmilyen formában. Itt jön elő az "ő dolguk" szemlélet. Hát nem is miattuk zavar a dolog, nem őket sajnálom - bár egy kicsit igen -, hanem a gyereküket. Akinek nem tudnak megfelelő hátteret biztosítani. És most NEM az anyagiakról beszélek.

Ja, és még valami: én magam is fiatal anya vagyok, 20 évesen szültem. Nem magamat akarom fényezni, ne gondolja senki. De 15-16 évesen is úgy gondoltam, hogy jaj de jó anya lenne belőlem. Amióta gyerekem van, tudom, hogy egyáltalán nem így van. Még a saját szobámat sem tudtam rendben tartani, nem ám, hogy még egy gyereket ellátni.

És nem is arról beszélek, hogy egy anya ne járhatna szórakozni, ha úgy tartja kedve, de a kamaszok 90%-a nem tud mérlegelni, hogy mi is a fontossági sorrend. Ilyenből mondjuk jóval idősebbek között is akad példa, de a kamaszoknál nagyon is jellemző, hogy kevesebb belátás van bennük, mint egy felnőttben. Elég kevés olyan példát láttam, ahol meglett volna az egyensúly. Vagy az van, hogy a tini anyuka bezárkózik, nem is találkozik korabeliekkel, és egy tini-harmincassá változik, ami szerintem nem egy egészséges dolog, vagy pedig éli tovább a tinik szokásos életvitelét, és a gyerekkel alig-alig foglalkozik. Szerintem egyik sem szerencsés.

Itt ne számíts megértésre, volt egy kérdés, megdöbbentem a tini-lányanyák nagy számán, akik ide irogatnak.

Én is azt a következtetést vontam le, ami az egyéb válaszokból is látszik, hogy 80%-a az ide irogatóknak kb 14-20 éves korosztály.

Rengeteg válasz érkezett ahhoz a kérdéshez, úgyhogy szerintem tekinthető reprezentatív mintának és nem volt közte egy kettő, akik nem 20 éves kor alatt szültek gyereket.

Ahogy pár válaszba beleolvastam, meg is kaptad tőlük a magadét.

Egyébként oktatással lehetne ezt megállítani,egy általános iskolai, szakmunkás (és itt negatív értelemben, akik másra úgysem jó típusú szakmunkást végzőkre gondolok, nem a képzett szakemberekre) végzettségűnek nincs más célja a szaporodás, és szaporodik.

Úgyhogy az egyetlen hatékony és működő fogamzásgátlás az iskola. Amelyik országban magasan képzettek a nők, alacsony a születésszám, ahol alig képzettek magas. Magyarországon is melyik nép szaporodik leginkább és melyik nép alulművelt, finoman szólva is?

22 eves anyuka vagyok, 2 eves a kisfiam. Tehat 20 evesen szultem. Akkor mar 1 eves hazasok voltunk a ferjemmel, O 8 evvel idosebb nalam. En elotte gimnazium mellett dolgoztam is, aztan 19 evesen leertsegiztem , osszehazasodtunk es kulfoldre koltoztunk. En meg szerettem volna ha legalabb 2 evet varunk a babaval, de a ferjem mar vagyott gyermekre igy belementem. Elsore osszejott. O a mindenunk.

Nem erzem magam tinianyukanak, bar te is irtad Kerdezo,hogy a 14-16 eves korosztalyra gondoltal de itt a gyakorin meg siman tinianyanak nevezik azt is aki 20 evesen szul. En se nezem le aki 30 ev felett szul, valaki kesobb erzi,hogy anya szeretne lenni, vagy akkor talalja meg az Igazit, esetleg az anyagi hatteret tartja elsodlegesen megalapozni a gyerekvallalas elott vagy egyszeruen elvezni akarja meg az eletet,utazni,szorakozni.

De el kell fogadni,hogy valaki mar elobb kesz a gyermek vallalasra mondjuk olyan 20 eves korban(nem elobb)

Nekem nem volt annal nagyobb elismeres amit a csaladi orvosunk mondott. 2 eves ellenorzesre vittem a fiamat a mult honapban. A dokinenink kikerdezett mindenrol mit es hogyan csinalok a gyerekkel,mit tud. A vegen letette a dossziet es ram nezett majd ezt mondta: Tudod, mikor szulni jottel hozzam es a kartonodon olvastam,hogy meg csak 20 eves multal,nagyon meglepodtem es aggodtam,hogy fogod felnevelni ezt a gyereket . A legtobb hozzam jaro anyuka 30 ev feletti de te sokkal jobb anya vagy mint barmelyik. Te tenyleg mindent megteszel a gyermekedert ami lehetseges. Oket allandoan ki kell oktatnom mert az O gyerekeiket igazabol a babysitter neveli, Ok csak a munkajuknak es a karrierjuknek elnek.

Hat kb. meg sem tudtam szolalni. Sosem gondoltam,hogy en a kis 22 eves jobban nevelem a gyerekem mint a nalam tobb mint 10 evvel idosebb nok.

Szerintem semmi baj sincs azzal Kerdezo,hogy rakerestel,hogy mekkora a 25 hetes pocajkjuk masoknak. Gyonyoru idoszakon mesz at es ilyenkor az ember izgatott es kivancsi. Elvezd ki minden percet :)

tegnap 12:21

Mennyire jellemző, aki normálisan, kulturáltan megfogalmazza az álláspontját, és leírja, hogy a "különös" helyzete ellenére boldogul, azt muszáj lepontoznia néhány kicsinyes egyénnek...