Tényleg ennyi a "felelőtlen" kismama? Nektek nem tűnt fel?
Csak az elmúlt másfél-két hétből 4-5 olyan kérdést is fel tudok sorolni erről az oldalról, amikor egy kismama leírja, hogy ilyen-olyan problémája van (nem mozog a baba X ideje, lehet hogy a magzatvíz szivárog, erős görcsöket érez, stb.), és megkérdi, mit tegyen.
Jönnek a válaszok szépen sorban, 90% azt javasolja, ilyen tünetekkel menjen orvoshoz.
Kismama átlagos válaszai erre:
- köszi, de még megvárok néhány kommentet
- itthon nem tudok ezen segíteni?
- köszi, de nem akarok feleslegesen bemenni az ügyeletre
Közben telnek a percek, az órák - épp ezek azok a kérdések, amelyek akár egy-másfél napig is felkapottak, mert a leendő anyuka nem érti meg, hogy már rég orvosnál lenne a helye.
Miért van ez? Csak engem idegesít ennyire? Képtelen vagyok felfogni, hogyan kockáztathatja valaki a születendő gyermeke életét ilyen módon.
Elnézést, nem akarok általánosítani és senkit sem megbántani, de én ezt egyszerűen nem értem.
Azt hiszem, emlékszem arra a kérdésre, ami után kiírtad a Te kérdésedet. Ha kiemelted, akkor leírom a saját véleményemet arról a konkrét esetről.
Először is szeretném leszögezni, hogy ige, ilyen estben azonnal az ügyeletre kell menni. Viszont a konkrét kérdésben szereplő kismamával lehetettek volna megértőbbek is. Először is, leírta hogy nincs fogadott orvosa, egyszer már járt az ügyeleten valami miatt, és ott nagyon ocsmány módon elzavarták, hogy ide ne jöjjön többet. Nem tudom Neked volt-e tapasztalatod hasonló ügyeletesekkel, de nekem igen, szóval azt hiszem értem a szitut. Az ember iszonyú kiszolgáltatott tud lenni az orvosokkal szemben és a szülés alkalmával a babája és az ő saját élete is múlhat az orvoson. Így természetes, hogy benne volt abban a bizonyos kérdezőben a félsz, hogy magára haragítja az orvosokat.
És ugye az is teljesen természetes emberi dolog, hogy a baj előjelénél mondogatja magának az ember, hogy "ez nem jelent semmi rosszat, nem kell ettől megijedni stb."
Azzal nincs baj, hogy megírtátok, hogy menjen be az ügyeletre, de esetleg nem lehetett volna ilyet, hogy :"Lehet, hogy semmi gond, de a biztonság kedvéért mindenképp azonnal menj be az ügyeletre!" (És lehet, hogy tényleg semmi gond. Testvéremnek se mozgott a babája 24 órán keresztül a szülés előtti egyik napon. Bemenet az ügyeletre, megnézték, minden rendben volt.)
E helyett kb. azt nem írtátok neki, hogy "HÜLYE KURV@, MEGDÖGLÖTT A KÖLYKÖD, HÚZZ AZ ÜGYELETRE!!"
Arról meg, hogy egy anyát azzal rémisztgetnek, hogy meghalt a gyereke...Inkább nem írok semmit.
Kedves Utolsó!
A kérdésem nem arra a konkrét esetre akart korlátozódni, ami felé végül elmentek a kommentek, de ha már leírtad a véleményed arról a konkrét esetről, akkor válaszolnék rá:
Nekem sincs fogadott orvosom, sőt, még védőnőm sem (mert épp átalakítás alatt van a védőnői szolgálatunk, és épp az én körzetemnek nincs nénije, csak a helyettes helyettesének a helyettese...), és mégis háromszor voltam ügyeleten, ebből kettő igencsak rossz tapasztalat - igen, velem is rohadtul bunkók voltak, sőt, az egyik alkalommal a doki olyan dühödten vizsgált meg, hogy még véreztem is utána.
És mégis, amikor ismét "bajt" éreztem, gondolkodás nélkül átnyargaltam a szomszédomhoz, hogy vigyázna-e a kisfiamra, amíg bemegyek az ügyeletre, mert nem érzem magam túl jól. Végül elkísért, hogy felügyeljen a kicsire addig, míg a vizsgálóban vagyok, plusz segítsen útközben, ha baj van, mivel csak gyalog tudtunk menni, és én sem az ügyelet mellett lakom.
És nem, nem érdekelt, hogy megorrol rám egy orvos, mert egyetlen gondolat hajtott: ne legyen semmi baja a babámnak.
"Azzal nincs baj, hogy megírtátok, hogy menjen be az ügyeletre, de esetleg nem lehetett volna ilyet, hogy :"Lehet, hogy semmi gond, de a biztonság kedvéért mindenképp azonnal menj be az ügyeletre!"
Jelezném: megírtuk. Nem igazán törődött vele, sőt, az ilyen válaszokat kimondottan megkerülte.
"E helyett kb. azt nem írtátok neki, hogy "HÜLYE KURV@, MEGDÖGLÖTT A KÖLYKÖD, HÚZZ AZ ÜGYELETRE!!" "
Bocsáss meg, de amennyire én emlékszem, előtte nagyon sokan leírták neki, hogy menjen be az ügyeletre, és lehet ugyan tagadni, de a válaszadók 90%-ának fejében ez a gondolat is megfordult, sőt. Az, hogy valaki ezt leírta, nem olyan elítélendő - mert akár igaz is lehet. Tény, meg lehetett volna fogalmazni más hangnemben is, ebben akár egyet is érthetünk.
Azonban az, hogy a kérdező egyetlen kommentre sem reagált érdemben, kivéve ezt az egy választ... nos, az elég sokat elmond az ő hozzáállásáról is.
"Arról meg, hogy egy anyát azzal rémisztgetnek, hogy meghalt a gyereke...Inkább nem írok semmit."
Nem szép dolog, de mint eshetőség, igen is eljött az a pillanat, hogy valaki felvesse. Mert talán éppen ez volt az a "seggberúgás" az anyának, ami kellett ahhoz, hogy kifogások keresése helyett megtegye azt, ami a saját és a gyermeke érdekeit szolgálja.
Pont ma írta valaki válaszban egy másik kérdésnél: nincs lehetetlen, csak tehetetlen.
http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__terhes..
Most ő is szegény mi a fenének ült a gép előtt, és nézegetett képeket a petefészek cisztáról, ahelyett, hogy kórházba ment volna azonnal. Remélem nincs nagy baja :(
Ha tényleg azt gondolod, hogy a "b@szogatos" stílussal sikerül valakit orvoshoz küldeni, akkor szerintem tévedsz.Azzal csak azt éred el, hogy "kiakad" Rád, ellenszenves leszel neki, ergo hülyeségnek gondolja, amit írsz. Ha valakinél valamit el akarsz érni, akkor először szimpatikussá kell tenned magadat, legalábbis én így tapasztaltam.
De ezek a kommentek igazából még a kisebbik gáz, talán lehet még valahogy őket jóindulattal értelmezni. De aztán kiírni egy kérdést, ami igazából nem szól másról, csak mások fikázásáról, aztán még ki is emelni...Hát én ezt nem igazán fogom fel, mire jó az egész. De talán még büszke is lehetek magamra, hogy én az ilyet nem értem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!