Szerintetek is ennyire aggódós anyuka vagyok?
Két barátnőm, az egyik épp terhes, a másiknak meg egy évvel idősebb a gyereke, a fiam most lesz 2 éves, megjegyezték, hogy nem kéne ennyit pattognom a gyerek körül. Nem tudom, hogy ezzel mi volt a céluk, de sikerült bűntudatot ébreszteniük bennem.
Szerintük nem hagyom a gyereket jobban szabadjára. Hozzáteszem, akinek gyereke van, ők a várostól nem messze levő falun laknak, kertes házban, mi meg a belvárosban egy panelban. A játszótér ahová járunk tele van autókkal, parkolókkal, néha megesik hogy a homokozó melletti telefonfülke üvegje kitörve, a zöldövezeti "rét" tele van kutyaszarral, vadul hintázó duhaj gyerekek, hát nem tudom.
Jó hogy szorosan a nyomában vagyok, mikor ezerrel hajtja a motorját, nehogy kifusson az utcára az autók közé.
Most abban a korban van, hogy elkezdett futni, csetlik botlik elesik felmászik leesik, sokszor feláll a szőr hátamon, mikor látom mennyire közel volt a veszélyforráshoz. Hát nem tudom, a gyerekem még nem olyan stabilan mászik fel a csúszda lépcsőjére, pláne ha magas csúszdáról van szó. A pici csúszdákkal nem foglalkozom, ott elvan a gyerkőc. Sokszor röhögve teli szájjal hátratekintgetve, sietősen megy, nem figyel sehova, rosszul lép, volt hogy leesett a lépcső széléről.
Tegnap is majdnem a nyakát törte, kivert a víz. Aztán egy erősebb kaliberű kisgyerek döntötte le a földre, hogy koppant a feje. Akkor már tényleg besokalltam. A másik hogy én egész nap egyedül vagyok a gyerekkel, párom reggel megy el, este jön haza. Néha nehéz, de vagyok olyan karakán, hogy bírom szuflával.
Kicsit bánt a megjegyzésük, hisz akinek gyereke van, az is jobban odafigyelt a gyerekére, láttam hisz amikor felmászott a magas mászókára, ott volt vele végig. Ma már azért nagyobbacska a gyerkőc, mondatokban beszél és jobban megérti a dolgokat.
Akinek még csak most lesz gyereke, hiába néz rám sandítva, ő még nem tart ott, ahol én.
Mit csinálok rosszul? Más anyuka hogy van ezzel a "aggódalmaskodónemvagyegynyugodttípus" megjegyzéssel?
válasza: válasza:szerintem ne figyelj rájuk. kik ők, hogy kéretlen tanácsokat osztogassanak? te vagy a gyerkőc anyja, te tudod mi a jó neki, mik a határok.
nekem is mondtak már sokfélét más anyukák, de nem érdekel. amíg a lányom boldog, tudom, hogy jól csinálok mindent
válasza:Szerintem teljesen rendben van, ahogy Te csinálod.
Én is így vagyok ezzel, a játszótéren is szemmel tartom. Néha én is érzem, hogy furán néznek rám, de attól még nem fogom, és nem is tudom:-) másképp csinálni. 2,5 éves a fiam, és egyébként ő valóban igényli is, hogy ott legyek, ha szerinte kellek. Ez persze nem azt jelenti, hogy állandóan a nyakában lihegek, de tudja, hogy számíthat rám. Lehet, hogy ez mások szemében már túlzás, de már nem foglalkozom vele. Nekünk így jó!
válasza:Előző vagyok.
Egyébként állítottunk már meg a zebránál beszélni még nem tudó száguldó motorozó kisgyereket, akinek a szüleit még csak nem is láttuk, mikor először körbenéztünk, olyan messze jártak még a gyerektől. A vér is meghűlt bennem, mi lett volna, ha átvág a piros lámpánál...
Szóval, inkább vagyok akkor már egy kicsit aggódósabb anyuka.
válasza:Nem vagy rossz anya. Viszont minden eséstől nem védheted meg. Mert ha nem most esik, akkor majd esik az oviban. Ott nem fog, nem tud az óvónéni minden percben a popsijában esni. Én is estem el jó párszor, még fejre is, mégis felnőttem!:)
Múltkor a játszón egy hintázó kislány kicsit belerúgott az előtte sétáló pöttömben. Nem volt nagy, de azért érezte a kicsi. Anyuka odament, megfogta a kicsit kezét és elvitte, miközben nyugodt hangon mondta,hogy na látod ezért mondtam,hogy nem szabad a hinta közelében szaladgálni. A kicsi még csak sírva sem fakadt! Nekem ez nagyon szimpatikus reagálás volt. Nyilván ő is félti a gyerekét, de nem halad mindig két centivel utána, ha meg elesik, hát felkel és lehet,hogy megtanulja,hogy legközelebb, mit ne csináljon!
válasza:Akinek nincs gyereke, arra ne hallgass, akinek meg van gyereke, azzal ne foglalkozz, az törődjön a maga gyerekével, te meg a sajátodéval.
Néha nekem is beszólnak, hogy túlféltem a gyerekemet, de nem érdekel, én ismerem a gyerekemet, én tudom, mik a korlátai.
Pl van egy anya a játszótéren: engedi, hogy a hintán felálljon a kislánya (2,5 éves), én ezt nem engedem (enyém is 2,5) --- szerinte én féltem a gyerekemet, azért nem állhat fel a hintán. Viszont a múltkor homokot nyelt a gyereke, felajánlottam neki törlőkendőt, hogy tisztítsa meg az arcát, de nem kellett neki, hogy ne nyeljen be semmi kemikáliát a kendőről (neogranormon) -- ezt én tartom túlféltésnek, szerintem egy szál kendőtől nem lenne baja a gyerekének.
Én a hintától féltem a gyerekem, ő meg a törlőkendőtől :)
Ez van, különbözünk, mindenki máshogy neveli a gyerekét.
Én egyébként veled értek egyet, én sem engedem, hogy elmotorozzon a gyerekem, én is mögé állok a csúszdán (a nagynál, a kicsinél nem).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!