Kérhetem a páromat, hogy a kisbabánk születése utáni
két hétben ne hozza láthatásra a gyerekét?
Figyelt kérdés
Érthető ez? 100%-ban lesz szükségem, szükségünk a figyelmére, de nagyon sokat van itt a gyerkőc, így mellette ez nem menne... Valaki megsértődne ezért?
Szerintem te nagyon önző vagy! Most te leszel a világ közepe mert szültél?! Én például 5nap után maradtam teljesen magamra,és első gyerek kel. Egyáltalán hogy jut ilyen az eszedbe,ne is lássa az a gyerek a testvérét 2hétig?! Gondolom ha ő is közös gyerek lenne,akkor őt is elküldenéd 2hétre.
2011. márc. 7. 00:09
Hasznos számodra ez a válasz?
12/24 anonim válasza:
Ezzel a húzással sikerülni fog az amúgy is várható testvérféltékenységre rátenni egy lapáttal. Sok szerencsét a nagyobb gyerek újszülöttel való összebékítéséhez később, szükséged lesz rá...
2011. márc. 7. 01:44
Hasznos számodra ez a válasz?
13/24 anonim válasza:
Szerintem teljesen érthető dolog.
Valószínűleg rengeteg elvált anyuka válaszolt az első oldalon, azért állítottak be rossz anyának, gonosz mostohának.
Ha én szülni fogok, ugyanúgy elvárom, hogy 1-2 hétig csak velünk foglalkozzon a férjem, hisz én is tapasztalatlan vagyok, valamint ez egy teljesen új élethelyzet ami elsősorban mi hármunkra tartozik, így lettünk új család.
A másik gyereknek pedig semmi baja nem lesz, ha éli a szokásos saját életét anyukával, aztán persze utána ismét örömmel látjuk, hogy meglátogasson minket.
2011. márc. 7. 10:25
Hasznos számodra ez a válasz?
14/24 anonim válasza:
Szerintem ez egy megérthető kérés, nem tudom miért kell ennyire leszólni! 2 hétről van csupán szó, ami nem a világ, a testvér sem fog lemaradni egyáltalán semmiről, és megsértődni sem! Felénk az a szokás, hogy az anya, anyós, egyéb gyerekes nőrokon vagy barátnő segít néhány napig az anyukának amiben tud, első babánál az ellátása - mert a kórházban azért mindent nem tanul meg az anyuka-, főzés, bevásárlás, vagy ha van nagyobb gyerek, az ő felügyelete! Később a második gyereknél is elkél ez pár napig, de ott már rutinosabb az anya, úgy érzem most itt a lényeg az, hogy első saját újszülöttről van szó.
2011. márc. 7. 12:25
Hasznos számodra ez a válasz?
15/24 anonim válasza:
Még annyit, hogy megoldás lehet esetleg az, hogy elhozza az apa a gyereket, de csak éppen megmutatja neki a tesót, aztán elviszi valami apás programra, attól függően mennyi idős (játszótér, játszóház, mozi, állatkert, stb) Így a nagyobb sem érzi azt, hogy az apja elhanyagolja az "új" gyerek miatt.
Utolsó voltam.
2011. márc. 7. 12:29
Hasznos számodra ez a válasz?
16/24 anonim válasza:
Én személy szerint nem értek egyet veled!Írtad,hogy ez a helyzet új nektek és csak rátok hármotokra tartozik,mert így lettetek ti egy család.DEEEEEE!Mikor a pároddal ti megismerkedtetek te elfogadtad őt gyerekkel együtt,hogy neki már előző kapcsolatából van egy gyermeke,tehát ti már akkor "családdá" váltatok.Most már az "Ő" gyereke nem családtag? Az a baj,hogy ilyen apróságnak tűnő dolgokkal kezdődnek a testvér féltékenységek,meg az én gyerekem,te gyereked,mi gyerekünk. Igen apróságnak tűnik ez a 2 hét,de írtó nagy ereje van.Jól gondold ezt át! Ez csak kifogás,hogy kezdő anyuka vagy/leszel,tudat alatt más van a dologban szerintem. Nem te vagy az első aki ilyen helyzetbe kerül,és mégis megoldották mások is.És aki egyedül van a babára?Annak nincs 100%-os segítsége,sőt semmilyen.Őszintén mondom,hogy nagyon csúnya dolognak tartom,hogy egyáltalán felmerült ez benned.Én nagyon elítélem az ilyen hozzáállást,őnzőnek tartom és kimerem jelenteni,hogy kényelem-lustaság is van benne.
2011. márc. 7. 14:21
Hasznos számodra ez a válasz?
17/24 anonim válasza:
Az előzőnek teljesen igaza van! Azt ne felejtsd el, hogy a párodnak az első gyereke pont olyan gyereke, mint az aki most fog születni. Egyformán szereti őket, mégha nem is egy az anyukájuk.
2011. márc. 7. 16:09
Hasznos számodra ez a válasz?
18/24 anonim válasza:
Kedve kérdező.
Leírom hogy velem hogy történt:)Hátha segít
Keresztlányom minden 2,hétvégét itt tölt velem.
Most januárban megszületett a kisfiam, rá 1,5hétra hoztuk volna a keresztlányomat, mikor édesanyja felhívott hogy megvan fázva, így nem hoztuk le. Mikor következőre hoztuk, alapból úgy jött hogy nem szereti a kisfiút....Nem lehet ellene semmit tenni, mert miatta nem jöhetett...
Pedig nem az önzőségem miatt nem hoztam, hanem mert nem szerettem volna hogy ilyen picin megbetegedjen.
Szóval ne fordítsd már most ellen... Hidd el nagyon nehéz így nekünk, ne ess ebbe a hibába!!!
2011. márc. 7. 18:06
Hasznos számodra ez a válasz?
19/24 anonim válasza:
Nem tudom, ki nő és ki férfi a hozzászólók között, de tény, hogy szülés után az első két hét azért elég kemény. (Aki mást gondol, annak piszok nagy szerencséje volt.) Ha elhozza a párod a gyerekét, mutassátok meg neki a kicsit, maradjon egy darabig, aztán apa vigye el valami olyan tuti programra, ahová máskor nem szokta. Azt a kis időt (vagy akár délutánt) pedig próbáld meg egyedül átvészelni, vagy hívj valakit, anyut, mamát, barátnőt. És akkor a nagyobb gyerek látta is a babát, meg jó emléke is marad erről a napról, a mozi vagy gokartozás, vagy akármi miatt. (Nem tudom, mekkora a másik gyerek, vagy lány-e, fiú-e.)Sok sikert a dologhoz, mert nagy manőver lesz. Nem csak most, hanem évekig. A születendő babának pedig a legjobbakat kívánom. :D Ja: nem vagy önző, egyszerűen csak kicsit parázol az ismeretlen és nehéz feladattól. Szerintem ez érthető. De megoldható.
2011. márc. 11. 22:33
Hasznos számodra ez a válasz?
20/24 anonim válasza:
Mi a kemény a szülés utáni első 2 hétben? A gyerek 3 óránként eszik, közben alszik. Miért ne lehetne ott a testvére? Nyilván nem fog egyfolytában körülötte ugrálni. Apuka nehogymár azért ne töltsön vele időt, mert még egy gyermeke született. Kérdező, mit vársz? Hogy a párod minden másodpercet csak veled és a közös gyerekkel töltsön? Hiába beszélsz 2 hétről, a nem veletek élő gyereknek életre szóló törést okozol.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: