Test változása gyerekvállalás közben/után - kinek mi a tapasztalata?
Most vágtunk bele a papaprojektbe (milyen szépen hangzó eufemizmus arra, ami valóban történik, nem?), és bár ez nem kardinális téma, de nem is lényegtelen.
Egész életemben egy alacsony, súlyproblémákkal küszködő lány voltam, nem túl jó genetika, tipikus bögyös-faros, de végre sikerült elérnem egy csinos, karcsú, szexi formát, kerek csípővel és fenékkel, lapos hassal és keskeny derékkal, végre nem utálom azt, amit a tükörben látok. Természetes hát, gondolom, hogy azért nyomaszt, hogy mi lesz azután, hogy sikerül a baba, akire egyébként nagyon vágyunk.
Nem vagyok különösebben hiú, de nem szeretném elveszteni ezt a jó kapcsolatot a saját testemmel, és nem tudom, mire számíthatok. Nem attól félek, hogy nem tudok lefogyni, hanem attól, hogy maga a testem fog megváltozni.
A természetes szülés nálam nem jöhet szóba egyébként, de van sebem, amivel meg vagyok békélve.
Kinek mi a tapasztalata ezzel a témával kapcsolatban?
Hali
Én edzettség oldalról tudok hozzá szólni. Diétáztam (160g-os) és sportoltam terhesség alatt, szerencsére megtehettem. Most két hete szültem (annyi hogy természetes úton) nekem egészen tetszik amit látok, a hasam egész gyorsan elkezdett visszahúzódni és a mellem a szoptatás miatt megnőtt 🙈, mivel csak a terhesség súlyát szedtem fel így konkrétan vékonyabbnak tűnöl most (kb fél kiló plusz van rajtam a kezdéshez képest). Amúgy az edzőm küldött regeneráló tornát is szülés utánra. Én előtte nem voltam kibékülve a súlyommal és a testemmel, de büszke tudok lenni a testemre mert itt van a baba és azért is mert tudom szoptatni (nem azért írom mert probléma hogy valakinek nincs teje, csak sok évnyi hormonprobléma után olyan jó érzés hogy valami ilyesmi dolog működik). Persze fáj néha a seb és teljesen ugyanolyan nem leszek, a hasam sem lapult még teljesen vissza, de valahogy ez nekem más mégis büszke vagyok a testemre. Tudom totál bolond vagyok, de ilyen eset is van, akár javulhat is az ember testképe
Én a gyerekek előtt nagyon vékony voltam (47-50 kg). Az első után 6 héttel a szülés után a súlyomért küzdöttem, olyan gyorsan lement minden, hogy már-már mínuszba csúsztam a gyerekek előtti súlyomhoz képest.
A második után azonban semmi sem akart és azóta sem ment le (3 éves). Mindkettőnél 12 kg jött fel.
Közel sem nézek úgy ki, mint gyerekek elött.
65kh és 165cm-vel lettem terhes.
2.5 év különbséggel 2 gyereket szültem.
Az elsővel 6kg, a másodikkal 3kg jött fel rám.
A másodikkal szigorú diéta mellett a szoptatás alatt 10kg jött fel rám.
A hasizmom szétnyílt, a csípőm baromi széles lett.
Hiába vagyok "csak" 5kg-val több most, mint a gyerekek elött, akkora a hasam mint egy félidős terhesnek. 2 éve szültem, 1 éve dietetikus tesóm segít és személyi edzőhöz járok. Esélytelennek látom a dolgot.
a környezetemben kb senki nem kapta vissza a szülés elötti formáját.
Nekem mindig is nagy hasam volt, most sem lapos (2 éve szültem), de már megszoktam 😀
Minden mással elégedett vagyok, mondjuk nekem jót tett, hogy picit szélesedett a csípőm, mert nagyon fiús alkatom volt előtte.
A mellemmel sincs bajom, picit kevésbé feszes, de nem ereszkedett meg, a formája pedig összességében jobban tetszik most.
Szerencsés vagyok 😀
(Hozzá kell tennem, hogy kb. 20 kilót híztem a terhesség alatt, és ebből majdnem 10 rajtam maradt, de ez így ideális, most vagyok 60 kg körül 170 centihez)
Én mindkét szülésem után úgy éreztem/érzem magam, mint egy farönk. Tök jó alakom volt és a szülés után szerintem viszonylag lassan rendeződtek vissza a csípőtáji dolgaim. Aztán egyszercsak (kb. 1 év után) lett újra derekam. Első szülés után még rosszabbul viseltem, a második után elfogadtam.
Egyébként mindkét szülés után 5-5 kiló maradt rajtam, vagyis összesen 10, amitől nem igen tudok megszabadulni. Mozgok odafigyelek mit eszek és semmi nem megy le. Ehhez képest amikor zabáltam sem híztam, szóval lassan ott tartok, hogy nem éri meg. Az első terhességem után már éppen kezdett volna leszivárogni (bő egy év után) a súlyom, amikor újra terhes lettem, így bízom benne, hogy most is eljön majd a pont, amikor egyszercsak már újra lesz valami alakom és újra elindulnak lefelé a kilók (4,5 hónapos a babánk).
Én rohadtul irigylem azt, aki a szoptatás mellett zabál és így is fogy. (Bár tudom, hogy valakinél meg már ez a kóros.) A melleim a szoptatások miatt nyilván plöttyedtebbek lettek, a hasam még nem húzódott vissza teljesen és striás, mégsem vagyok elégedetlen. Az első hetekben elkeserítő volt a látvány, de folyamatosan javul a helyzet, feszesedem, alakulok vissza, a striák halványodnak és mostmár ott tartok fejben is, hogy büszkén tudok tükörbe nézni. Van rajtam felesleg, szeretném majd leadni, mégis büszke vagyok rá, hogy ezt végigcsinálta(m) kétszer.
Egyébként vannak akik genetikailag iszonyú szerencsések, az egyik legjobb barátnőm is ilyen. Kb. egy kis pocakot leszámítva már két héttel szülés után olyan csini volt, mint előtte. Én nem vagyok ilyen szerencsés, de hát ez van. :)
Se azelőtt, se később nem voltam olyan izmos, mint két kisgyerekkel. Annyit emelgettem őket, meg szaladoztam utánuk.
(Később lettem túlsúlyos, két nagyobb fogyást okozó betegséget követően.)
Szerintem neked minden rendben lesz. A szoptatás, meg a gyereknevelés megoldja az ember súlyát. Gondja annak van, aki unalomból, vagy stressz miatt eszik sokat, és abból is sok üres kalóriát.
Én vagyok az, aki pont ugyanúgy nézek ki 2 gyerek után, mint előtte. Magas, vékony voltam világeletemben, amugy 15 kiló körül híztam mindkét terhességgel, de nem nagyon látszott rajtam, 1 hónappal szülés után meg már 1 deka sem volt a plusz súlyból sajnos 😂
Én azt látom, hogy a hozzam hasonló magas, vekony nők teste marad olyan, mint korábban, az átlagos többség meghízik kicsit/nagyon és nem is adja le többet
Sajnos én az a típus vagyok, aki unalomból vagy stresszből eszik, ezért van mindig problémám a súlyommal. A kaja pótcselekvés, de tudom, hogy ezen nekem kell dolgoznom. És igazából tényleg nem attól félek, hogy meghízok, mert azt le tudom adni, hanem attól, hogy "eldeformálódik" a testem.
Volt egy nőgyógyászati műtétem, tavasszal lesz egy éve, és nagyon sokáig nem volt szép lapos utána a hasam - pedig ez csak egy műtét volt, nem egy baba növekedett benne 9 hónapig. A szétnyílt hasizom is aggaszt. Abból a műtétből elég nehezen gyógyultam fel, és ijesztő a gondolat, hogy ugyanezt végig kell csinálnom, csak közben még egy kisbabáról is gondoskodnom kell, aki nyilván fontosabb, mint én magam.
"Szerencsére" sosem voltak jó melleim, szegénykék már most sem szépek, úgyhogy legalább attól nem aggódok, hogy a jó kis cickóknak oda lesz :D
De egyelőre még nincs baba, remélhetőleg a 9 hónap elég lesz ahhoz, hogy beleszokjak a megváltozott test gondolatába, és egyébként sem bánnám, ha nem lennék tökéletes, legyünk mind egészségesek, az a fontos.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!