A szülő is ember, nem gondoljátok?
Bármilyen probléma, nehézség van, az a vélemény, hogy senkinek nem kötelessége segíteni a szülőnek, ő vállalta a gyereket. Ha egy-két napig segítségre szorulna, akkor már ezeket kapja: ha vállalta oldja meg, nem kötelező szülni, védekezni kell, abortuszra is lett volna lehetőség stb. Abortuszra... mert esetleg jöhet egy kis nehézség valamikor...Nem hiszem, hogy normális, aki írta, de mindegy, itt olvastam.
Én ezt nagyon embertelennek tartom, és sajnos sokszor olvasok ilyent.
Jól van ez így?
Nem dühöngök senkire, csak kiváncsi vagyok a véleményekre.
Bevallom őszintén, nem egyeztettem anno a lehetséges alkalmi segítőkkel a gyermekem fogamzásáról előzetesen. Azt hittem, ez rám, meg a páromra tartozik.
Kérdező, van az a pont ahol igen, megmondom.
Családban három olyan fiatal anyuka van, aki kvázi elvárja, hogy vigyázzunk a gyerekére, bármikor, amikor ő elfingja magát.
Majd amikor közlöm vele, hogy magadnak szülted, és nem, nem fogok "már megint" órákat vigyázni rá, akkor ő akad ki.
Itt GYK-n is sűrűn olvasni, hogy anyuci elvárja, hogy nagyi ugorjon, csak mert neki elintéznivalója van. Hát, nem bmeg.
Amit te említesz, az más, de sok szülőnél alap, hogy bármikor rángathatja a nagyszülőt, tesót, és egy szót ne merészeljenek erre szólni.
Sajnos a mostani nagymama-generáció már nem olyan, mint a miénk volt.
Szerintem ez azzal függ össze, ahogy egyre jobban elidegenedik egymástól mindenki, úgy már a mamák is egyre önzőbbek lettek.
Anyukám is minden nap elmondta, hogy "magadnak szüld, ne nekem". Soha egy fél napot nem tudtam rábízni a gyereket. Mi fizettünk babysitternek, ha valahova menni kellett.
Aztán jött nekem azzal, hogy neki se segített senki. NEM? Emlékszem, hogy a húgomért a szomszéd néni ment el az óvodába minden áldott nap, teljesen ingyen és bérmentve, és vigyázott rá egy órát, amíg anyám haza nem ért a munkából. A mai világban ezt még pénzért sem igen csinálja meg neked senki, nemhogy szívességből a szomszéd néni?! Még a saját anyám sem.
A másik meg, hogy nyáron 3 hónapig a 8 db unoka a mamánál volt, igaz nem játszott velünk, kaja volt, aztán mi elvoltunk együtt. Anyámnál meg egy gyereket sem tudtam még egy fél napra sem otthagyni.
És sajnos elég sok barátnőm van, aki hasonló dolgokról számol be. A mostani nagymamák valahogy nem érzik azt, hogy nekik segíteni kéne a gyermekeiknek.
Hát, ez van, el kell fogadni,
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!