Miért gondoljátok azt hogy aki örökbefogadó szülő az feltétlenül jó szülő lesz?

Általánosítások mindig voltak és mindig is lesznek :) nem csak ebben a témában, hanem bármilyen témát nézünk. Én örökbe fogadó szülő vagyok és ismerek több örökbe fogadó szülőt is ahol hála Istennek sikeres az örökbe fogadás és nagyon jó a gyermek és örökbe fogadó kapcsolata. Én is imádom a fiamat és komolyan eszembe sem jut, hogy nem én szültem. Igen sajnos vannak nem sikeres örökbe fogadások is, de az ember szeretné azt hinni, ha tényleg ennyit várt már egy házaspár babára, akkor tényleg sajátjaként tudja majd szeretni. De sajnos, tény, ez nem mindig van így. De mint ahogy saját vér szerinti gyermekével se mindig jó egy szülő kapcsolata, ezt nem hinném, hogy az örökbe fogadásra kell fogni (bár biztos van olyan is, ahol ez a probléma)

Örökbe adó anyáknál se szabad egyértelműen általánosítani, annak ellenére, hogy én mindig megvédem az örökbe adó anyákat, addig a szintig, amíg ki nem derül miért is adta örökbe. Mert igen, van aki azért mert nem vette észre, muszáj volt megszülnie, de le se sz...-ja hogy mi lett a babával, de van olyan is, akit igenis érdekel hogy alakul a gyermeke sorsa, sok örökbe adó anya ezért választja a nyílt örökbe fogadást, hogy tudja kihez kerül a babája, és szeretné ha már ő nem tud neki egy jobb életet biztosítani, akkor legalább tudja kik azok az emberek, akiknek odaadja a babáját. Nálunk nyílt örökbe fogadás volt és egy rossz szót se tudnék mondani az örökbe adó anyáról pedig mi hónapokig együtt jártunk vizsgálatokra, így sokat beszélgettünk. Egy nagyon kedves aranyos nő, akinek nem volt más lehetősége (anyagi - családja nem segített neki) csak az örökbe adás, és egyáltalán nem volt könnyű neki ezt a döntést meghozni. Szóval van ilyen is. Szóval egyet értek veled, hogy nem szabadna általánosítani, de van aki meg pont a negatív oldalról általánosít. Ne ítélkezzünk senki felett, míg nem ismerjük az igaz hátteret. Azt viszont csak az ismeri aki benne van az adott helyzetben. :)

Az én esetem tipikus példája annak, amiről te beszélsz.

És örökbefogadottként lelki és fizikai bántalmazáson is keresztül mentem. A nevelőanyám még gyerekkoromban meghalt, ezután csak romlott a helyzet. Ma már nem tartom a kapcsolatot a nevelőapámmal. A biológiai szüleimet megkerestem, de nem változott a hozzáállásuk, szóval nem erőltettem. És nem mondom, hogy túltettem magam ezeken a dolgokon, de ez van...

"Néha jobb egy édes mostoha, mint egy mostoha édes."

ez, ha rendesen értelmezed a mondatod, minden esetben igaz :) (vagy szerinted mikor jobb egy mostoha édes mint egy édes mostoha? :) )